Szigethy Lajos: Luther lelke. II. (Budapest, 1927)

1. Wimmer Ágoston

13 két új iskolai intézményt alapított, szokásos alaptőkéjével, vagyis erős hitével: gimnáziumot és internátust. Az internátus jövedelmének fölöslege fedezte a másik két iskola költségeinek egy részét. A latinul tanulni nem kívánók részére külön reáliskolai osztályokat nyitott. Ezek utóbb megszűntek. A tanítás nyelve néhány évtizedig német volt. Éppen ez vonzotta ide, az idilli környezetbe a magyar vidékek jómódú gyermekeit, akik itt hazafias érzésük veszélyeztetése nélkül, megtanulhattak németül. Wimmer neve azért is jóhangzású lett az egész világon, mert a külmisszió, vagyis a pogányok között való hitterjesztés iránt is felébresztette hívei lelkes érdeklődését. Lövőről ment ki Afrikába az első magyar hittérítő, Böhm Sámuel, és ott halt meg, mint hitének bátor vértanuja. De Wimmer hazafias lelke a magyarországi általános egyházi érdekek és uralkodó eszmék előtt is megnyílt. Tüzesen írt Török Pál és Székács József közös lapjában, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban a testvér protestáns egyházak uniója mellett. Ebben is eszményképének, Kossuth Lajosnak nyomdokait követte. Mert ő, mint a Jövőiek mondogatták „nagy Kossuthiáner" volt. 1848-ban, német híveinek lelkületéhez alkalmazva, lefordította Kossuth proklamációját és tízezer példányban elterjesztette a nép között. A vidék kormánybiztosa és nemzetőrkapitánya lett. Bibliajelzésű ládákban hozatta be titokban a fegyvereket Angliából. És miért ne? A fegyver, hogyha a nemzet védelmére emelik fel, éppen olyan szent, mint a Biblia. Mikor Jellasicli hadseregének maradványai Vas vármegyén át kivonultak, az oltár előtt kardosan