Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Pozsony és Bél Mátyás

93 és finomabbnak a franciánál. Egész életén át kísérte a magyar lélek, melyet anyjától örökölt, de egyúttal a vallásosságnak az a benső közvetlensége is, mely szintén családi öröksége volt. A család tagjai vasárnaponként rendesen megtették az, oda-vissza számítva huszonöt kilométernyi fárasztó utat a hegyeken át, hogy résztvegyenek az istentiszteleten a garamszegi artikuláris gyülekezet templomában. De mindennapos volt náluk a házi Pozsony. istentisztelet is. Vallásos apja papnak kívánta taníttatni a fényes tehetségű fiút. Ez tehát tanítványa lett a losonci, majd az alsósztregovai gimnáziumnak, melyet régi jó evangélikus szokás szerint az akkor még evangélikus Madách-család tartott fenn a család fiai részére, de idegen szegény fiúkat is befogadott ingyenes növendékeknek. Majd mint besztercebányai gimnázista németül tanult meg s utóbb a hazai evangélikus egyházunkban otthonos mindhárom nyelven értékes munkákat írt. Itthoni tanulmányait Pozsonyban fejezte be; az-