Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Gróf Teleki Józsefné, Királyfalvi Róth Johanna

132 ját igen magas műveltség, sőt írói tehetség emeli kortársai fölé. A család legkiválóbb tagjai közt van Johanna férje, Teleki József. Anyai ágon Ráday Pálnak, a költőnek, II. Rákóczi Ferenc kancellárjának unokája, unokaöccse a költő Ráday Gedeonnak, akit Kazinczy annyira becsült és szeretett. Ö maga is író és mecénás. Saját költségén kinyomatta Utrechtben a bibliát és kiosztotta egyháza négy kerülete között. Vezető szerepet vitt a korszakot alkotó 1790—91-i országgyűlésen, elnöke volt a református zsinatnak. Ilyen férj oldalán még inkább erősödött Johanna lelkében a nemzeti ügy, és minden jó ügy iránt való lelkesedés. Saját egyházához való ragaszkodása mellett megszerette férje egyházát is. Ugy tekinthetjük őt, mint védő szellemét a két testvéregyház együttérzésének. Lelkületét utódaiban is megörökítette. Két fia, László és József, az egyháziasság és jótékonyság erényeinek valóságos megtestesülése. József például az 1816—17-i nagy erdélyi ínség alkalmával jóltevő édes atyja volt jobbágyainak. Johanna unokája, József, a nagy történetíró, az Akadémia kiváló elnöke és jóltevője, alapvető értékű munkában ismertette nagy rokonainak, a Hunyadiaknak korát. Másik unokája, László, a tragikus sorsú emigráns megírta a Kegyencet, e klasszikus tragédiát. És Johanna nagy Teleki-ivadéka anyai ágon nemzetünk dicső vértanuja, Tisza István is. Elismerjük, hogy református testvéreink méltán büszkék legnagyobb hitsorsosukra, de mi is részt kérünk e büszkeségből, mert Tisza István a hitért és hazáért börtönt, kínzatást nemesen megálló, evangélikus egyházuk iránt áldozatokra buzduló királyfalvi Róthok egyenes leszármazója. •