Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Gróf Teleki Józsefné, Királyfalvi Róth Johanna

131 mozgalom vezetője, Johanna férjének jó barátja, majd a nevezetes végrendelet végrehajtója. Ez a vidék az otthona evangélikus egyházunk annyi vezércsaládjának, köztük a Prónayaknak, Beniczkyeknek,Földváryaknak,Podmaniczkyaknak. Ebben a szellemi légkörben nevelkedett és élt a nagy végrendelkező; mert a királyfalvi Róthokat barátság és rokonság kapcsolta e nagy családok­hoz. Előkelő szerepet vittek köztük, nemcsak rang­juk és vagyonuk, hanem evangélikus hitbuzgósá­guk folytán is. A család egyik őse, János, Caraffa alatt Eperje­sen a börtönt és kínzatást elszánt lélekkel kiállotta. Mikor aztán a pozsonyi országgyűlés alkalmával néhány követtársa nem akart, vagy nem tudott hi­telt adni annak, amit emberfölötti szenvedéseiről nekik elbeszélt — megmutatta sebeit, mint egykor Krisztus a hitetlen Tamásnak. Csak így hitték el azt, aminek elhívésétől jó érzésük borzadott. A ki­rályfalvi Róthok birtokukra, a katholikus vidéken fekvő nógrádmegyei Szirákra evangélikus jobbá­gyokat telepítettek. P]zek részére gyülekezetet ala­pítottak, templomot építettek: abban az oltár fa­lába elhelyezték családi címerüket; így jelezték, hogy „én és az én házam tiszteljük az Urat". A kis Johanna konfirmációi ajándékát, mint úrvacsorai kelyhet a templomnak ajándékozta. Ezzel mintegy eljegyezte lelkét evangélikus egyházának. A vallásos lelkület és a protestáns érzés otthon volt abban a családban is, melybe Johanna házas­sága útján belekapcsolódott. A Teleki grófi nem­zetség — Szilágyi Erzsébet nemzetségének rokona — a magyar „történelmi osztály"-ban dicső helyet foglal el. A nagy Teleki Mihály, Erdély híres kancellárja óta a Telekieket általában jellemzi^ a közügyekben való buzgóság, a református egyház­hoz való hűséges ragaszkodás. A család sok tag­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom