Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

Gróf Teleki Józsefné, Királyfalvi Róth Johanna

130 dációul hao^ok az augustana hitvallást tartó s abban nevelendő tanulói fjak számára százezer forintot." Áldott a végrendelet, de még áldottabb a végrendelkező, mert ez az alapítvány nem volt pillanatnyi hangulatának ötletszerű eredménye, hanem kora, környezete és sajátmaga érzésvilágának természetes megnyilatkozása, hosszú élete munkájának hozzáillő megkoronázása. # A XVIII. század vége és a ΧΙΧ-nek eleje nevezetes szakasza, valóságos tavaszi ébredése a mi hazai protestáns közéletünknek. A II. Lipót-féle szabadelvű vallási törvények halotti dermedettségéböl ébresztették fel a két protestáns egyházat, s ezeknek zsinataival megindultak a nagy alkotások és a még nagyobb tervezgetések. A mi egyházunk körében megalapult többek közt a szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági és ipariskola, a szentlörinc—bonyhádi, mezöberény—szarvasi, nyíregyházi és az ujverbászi gimnázium. Létrejött az egyetemes evangélikus középiskolai tanterv. Az egyéni jótékonyság is megteremtette a maga nagy intézményeit: ezeknek hosszú sorozatában legjelentékenyebb a pozsonyi líceumi Skarica-féle 64.000 forintos konviktusi (köztartási) alapítvány. Tervbe vették evangélikus egyetem felállítását Pozsonyban. Ki tudja, hová fejlődtek volna a viszonyok, ha nem jön a francia háborúk súlyos negyedszázada és utána a dermesztő tavaszi fagy: az 1812-i devalváció, a pénz értékcsökkenése. Ezeknek a nagy alkotásoknak és tervezgetéseknek középpontja a Cserhát-hegység két lejtője: déli Nógrád és északi Pest vármegye volt. Itt lakott Sziráknak, az ősi és előkelő királyfalvi Róth-nemzetség otthonának szomszédságában ócsai Balogh Péter egyetemes felügyelő, a nagy mecénás, minden üdvös