Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> pápa szaván induló tridenti zsinat a legmerevebb magatartást tanusitja a protestánsokkal szemben, úgy hogy az egyesülés reménye szétfoszlott, fegyverrel nem támogatta a kúriát oly módon, hogy a protestántismust erőszakkal kényszeritette volna a katholikus egyházba való visszatérésre és a midőn császári hatalmára támaszkodva megadta a protestánsoknak az engedélyt, hogy az úrvacsorát két szín alatt vehessék, papjaik pedig nősülhessenek, itt a császári hatalomnak hatalmas előrenyomulását látjuk a pápaság rovására, tehát közeledést a protestantismushoz. Mikor pedig Gusztáv Adolf a helyzet magaslatán már-már kinyújtotta kezét a császári korona után, megint protestáns rendek voltak az elsők, kik a meggyengült császári hatalommal kibékülni törekedtek. Nekik nem kellett hatalmas császár, még ha protestáns is. Az ellentét, mely a Habsburg dynasztia és Magyarország között, mindjárt kezdetben mutatkozott, azonnal szembeötlővé tette, hogy itt egy mindent központosító, korlátlan hatalmú királyság és rendiszabadságát féltékenyen őriző főnemesség közti ellentétről van szó. Perényi Péter nem azért fogatott el és volt börtönben, mert lázadó vagy protestáns volt, hanem mivel hatalmas főúr volt; hasonló okból gyilkoltatott meg orozva Martinuzzi. Semmiben sem különbözik ez a hatalmaskodás azou eljárástól, melyet II. Szulejman •követett, midőn Enyingi Török Bálintot a konstántinápolyi hét toronyba záratta, vagy II. Fülöp Catalonia grandjait (főnemeseit) vasraverette és Egmont és Horn grófokat kivégeztette. A magyar nemzeti jelleget kifejező alkotmány 7*