Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> mellőzésének egyelőre meglehetett adni a szint, mintha az alkotmány meg nem tartásának legfőbb oka a törökkel való háborúk mindent megzavaró körülménye volna; és az országgyűlések érdeme, hogy bár nem is sérelemként, de a legnagyobb határozottsággal mutattak reá azon eljárásra, mely nem egyezett meg sem a törvény szellemével, sem betűjével. A nádori szék betöltetlensége, az országgyűlések mellőzése, a pénzügynek a szomszéd tartományokkal való közössé tétele, magyaroknak idegen földön és idegen eljárás szerinti elitéltetése, magyar méltóságoknak idegenekre való ruházása, a katonaság garázdálkodása, az idegen hatalmakkal való érintkezés vezetéséből a magyar elemnek teljes kizárása, már Ferdinánd korában kelthették azon aggodalmakat, hogyha ezen véletleneknek látszó tények rendszeresen ismétlődnek, a magyar állam nemzeti függetlensége teljesen megsemmisül. Örök érdéme ezen országgyűléseknek, hogy bár nem volt elég hatalmuk minden sérelem megszüntetésére, de megemlítették őket, figyelmeztették a királyt, hogy résen állanak és mihelyt alkalom nyílt, tettleg is igyekeztek a bajokon segíteni. E bajok egész a legújabb időkig nem szüneteltek; az uralkodóház nem adta fel egyeduralmi szándékait, a magyar nemzet nem adta fel jogait. A német római császárságnak is volt oly korszaka, midőn nem tudta magát, elhatározni, hogy melyik párt támogatásával érje el czélját: a protestáns rendiséggel-e, vagy pedig a papság jól szervezett világi hatalmával. Ez a korszak Miksa császár korszaka. Miksa korántsem volt oly ellenesége a protestántismus-