Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától

29 helyre nem akadt, vagy ha igen, szárazság, vizáradás vagy népek ellenségeskedése megakadályozta abban, hogy tanyáját állandóan felüsse valahol. így jött a magyar nemzet az Ural aljából a Kárpátok aljába a Tisza és a Duna medenczéjébe annyi vészen, fáradalmon, villongáson keresztül menve, hogy más népek kisebbektől is elvesztek úgy, hogy nevükön túl semmi sem maradt utánuk. Hova lettek a rugiak, seyrek, herulok, quadok, markomannok, hunok, avarok, kabarok, kozárok és még sok mások, melyek szervezetét, egységét a nagy népvándorlás hullámai megbontották és apránként magukba felszívták. A magyar nép folyókon, tavakon átkelve, vadon erdőkön át törve, lakatlan hegységeken áthatolva, népekkel megverekedve, elemekkel megkiizdve, hideget, forróságot, éhséget, szomjúságot tűrve, mint viharedzett kemény, mint harczedzett vitéz nép jelent meg mostani hazájában. Más hitű és fajú meg miveltsésü népek közé ékelve, faj és hitrokonoktól elhagyatva, érdekszövetségesek nélkül csakis a saját szerencséjének és derekasságának köszönhette, ha mint nép nemzetet alkothatott vagy szerencsétleuségének és bűneinek tulajdoníthatta, ha a népek nagy küzdelmeiben elkellett volna pusztulnia. A magyar népnek nemzetalkotó hivatást, szép történelmi szerepet és fontos művelődési tevékenységet szánt a minden népek intézője, az isteni gondviselés. Pedig megjelenésekor Európában és még vagy száz esztendeig utána a magyar nép is úgy indult, mintha csak néhány százados nemzeti lét jutott volna osztály részéül a sorstól, hogy úgy jár, mint a hűn és az avar: az