Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

III. A keresztyénség jelentősége a magyar nemzet szempontjától

28 hasonló körülmények között lakó népeknek. Pásztorkodás lehetett a főfoglalkozása, politikai szervezete pedig olyan, mely a családi elszaporodáson alapult, vagyis patriarchalis; a családban a férj és az apa, a testvérek családjaiban a legerélyesebb és eszesebb vagy legidősebb testvér mint nemzetségfő, több nomzetségbeu vagyis a törzsben szintén a tekintély alapján egy törzsfő irányította azon egyszerű ügyeket, melyek a kezdetleges társadalmi és művelődési viszonyok között előfordulhattak ; ilyenek lehettek a vallás gyakorlatára vonatkozó megállapodások, a földterületnek törzsek, nemzetségek, családok szerint való felosztása, a közös védelem vagy együttes támadás megbeszélése. Az ős vándorló pásztornép egyes embere, ha nem volt háború, meglehetős nagy egyéni szabadságot élvezett. Az ő ügyességétől, edzettségétől, bátorságától, furfangjától függött az, hogy megélhetése mentül jobban biztosítva legyen és a családtól egészen a törzsig mentül nagyobb hire legyen. A „Vagyok olyan legény, mint te, vágok olyan rendet mint te" meg a: „Ki a legény a csárdában?" egész más körülményektől függött, A kinek volt jó futó lova, és jól megülte, nyájnak ártó farkast, medvét teritett le; fűben, vizben bőséges legelőt talált; az ellenséget kiszimatolta, tőrbe csalta és vereségét okozta, az ilyenről szólt a mese meg a rege, ez lett a nemzetség, a törzs legkiválóbb embere. Ez a nép azután vándorútra kerekedett fel. Hogy mi okból, nem tudjuk; valószínűleg megszokott dolog volt nála a tanyája időnkinti változtatása. Csak a nagyobb mérvű, évtizedekre kiterjedő vándorlás lehetett annak eredménye, hogy megfelelő tartózkodási