Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége

24 az élet és halál urai, mint zsarnok kény urak vettek birtokba mindent, a mi birtokba vehető. Az ember és minden tulajdona tulajdona lett a győzőnek: egyedüli úr, egyedüli birtokos, egyedüli szabad a hódító idegen lett: ez képezte a fegyveres nemességet, nng a régi lakosság megvetett szolgahaddá, nyomorgó, dolgozó jobbágynéppé sülyedt. A meghóditott népnek kétségbeesésében egyedüli megnyugtatója, elhagyatottságában egyedüli támasza, vergődésében egyedüli g3'ámolitója, szerencsétlenségében egyedüli vigasztalója a keresztyén vallás volt; a mármár világi hatalomra és dicsőségre törekvő keresztyén papság ismét alázatossá, tanai szelleméhez ragaszkodó, az isteni végzetben megnyugvó testületté lett, melynek tagjai hitbuzgó és bátor vezetőivé lettek az elnyomottaknak. A nagyobb műveltség, magasabb vallásos érzület, tisztultabb izlés, évszázados és következetes kitartás mellett a legyőzötteket kiemelte sanyarú helyzetükből, sorsuk fokról-fokra elviselhetőbbé lett és pedig annak következeiében, hogy a győzők egymástól távol és elszigetelten lakván, kénytelenek voltak a náluknál magasabb miveltségű legyőzött nép nyelvét, szokásait és vallását el.sajátitani. Ez a diadal már méltó volt a keresztyén vallás szelleméhez: nem véres tusa árán, hanem a magasabb erkölcsi és szellemi műveltség útján kényszeríti a hóditókat hódolatra. A mely perczben a vad győző a keresztyén hitet elfogadta: alattvalójává lett az őt megtérítő szerzetesnek, testvérévé az általa meghódított népnek és igy a benszülött és idegen között az ellentét már kisebbé lett. Sok ke-