Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége

18 Mindezen állapotok megváltoztak a keresztyénség alapelveinek elfogadásával. A népeket, nemzeteket, tár­sadalmi osztályokat elkülönítő válaszfalak legalább elv­ben ledőltek azon keresztyén alapelv szerint: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" és az irgalmas samari­tanus példázata szerint, hogy felebarátunk minden ember, magának Krisztusnak a példája szerint végre, a ki még ellenségeinek is megbocsátott. Ember embertársát, még ha rabszolga, idegen, műveletlen, ostoba volt is, testvér­nek tekintette, vele vagyonát megosztotta, őt bajában segítette, bánatában vigasztalta, örömében osztozkodott. Az eddig erénynek tartott harczias vitézség, boldog­ságnak tartott diadalmámor, sikernek tartott hódítás semmiségekké törpültek azon eszmék hatása alatt, melyek megvalósítására minden keresztyén törekedett. Nagyon helyesen ítélte meg a keresztyén vallás lényegét a római államtanács azon tagja, a ki, midőn a római államban már már túlsúlyra vergődött a keresztyénség, azt mon­dotta volt: úgy fogadjuk be a keresztyén vallást, hogy akkor dobjuk ki templomainkból és városunkból azt az istenséget, melyért legdrágább birtokunkat feláldoztuk, a győzelem istennőjét; úgyszintén igaza van annak az angol történetirónak is, ki egyenesen a keresztyénséget vádolja a római birodalom megsemmisítéséért; mert igenis a keresztyénség békés, engesztelő, emberies szel­leme volt az, mely a büszke római birodalom hatalmas, de zordon, hideg és annyi vér árán felépített épületét romba döntötte. Nagyon természetes, hogy mindez nem rövid idő műve volt: sőt a keresztyénség általános elterjedése korában sokáig volt meg a rabszolgaság és folyton vol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom