Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

II. A keresztyén egyház világtörténelmi jelentősége

18 Mindezen állapotok megváltoztak a keresztyénség alapelveinek elfogadásával. A népeket, nemzeteket, társadalmi osztályokat elkülönítő válaszfalak legalább elvben ledőltek azon keresztyén alapelv szerint: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" és az irgalmas samaritanus példázata szerint, hogy felebarátunk minden ember, magának Krisztusnak a példája szerint végre, a ki még ellenségeinek is megbocsátott. Ember embertársát, még ha rabszolga, idegen, műveletlen, ostoba volt is, testvérnek tekintette, vele vagyonát megosztotta, őt bajában segítette, bánatában vigasztalta, örömében osztozkodott. Az eddig erénynek tartott harczias vitézség, boldogságnak tartott diadalmámor, sikernek tartott hódítás semmiségekké törpültek azon eszmék hatása alatt, melyek megvalósítására minden keresztyén törekedett. Nagyon helyesen ítélte meg a keresztyén vallás lényegét a római államtanács azon tagja, a ki, midőn a római államban már már túlsúlyra vergődött a keresztyénség, azt mondotta volt: úgy fogadjuk be a keresztyén vallást, hogy akkor dobjuk ki templomainkból és városunkból azt az istenséget, melyért legdrágább birtokunkat feláldoztuk, a győzelem istennőjét; úgyszintén igaza van annak az angol történetirónak is, ki egyenesen a keresztyénséget vádolja a római birodalom megsemmisítéséért; mert igenis a keresztyénség békés, engesztelő, emberies szelleme volt az, mely a büszke római birodalom hatalmas, de zordon, hideg és annyi vér árán felépített épületét romba döntötte. Nagyon természetes, hogy mindez nem rövid idő műve volt: sőt a keresztyénség általános elterjedése korában sokáig volt meg a rabszolgaság és folyton vol-