Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VIII. A protesztans nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protesztantizmus

meg- s igy épen nem volt tárgytalan a higgadtabb hazafiak aggodalma a társadalmi forradalomtól. Más részt pedig az erős fajszeretet és nemzeti érzület visszahatásképen megteremtette Magyarországon a nemzetiségi érzületet, A mire a magyar nemzet történelmében példát majd ezer esztendőn át nem találunk, az ellentét a magyar és nem magyar lakosság között, a jelen század harminczas éveiben egyszerre lépett fel, a magyar nemzeti állam nem csekély veszélyeztetésével. Magyarország társadalmi, mivelődési és politikai átalakulásának nagyon természetes következménye volt az. A mikor az 1843/44. országgyűlésen a magyar nyelv, mint a nemzeti állam nyelve, a maga természetes jogainak élvezetébe lop, a mennyiben a törvényhozás, közigazgatás és közoktatás nyelvévé lesz, mindazok, a kik e törvény meghozását a nemzeti fejlődés minden egyebet pótló kellékének tekintették és a kik a magyar nyelv erőszakos terjesztésétől sem riadtak vissza, bizony akár hányszor túlmentek azon a határon, hol már a nemzeti nyelv joga végződik és a nemzetiségi nyelv sérelme kezdődik. Az ily fajta ellentét elkerülésére azonban mindkét részről a türelem, méltányossági érzet, politikai bölcseség oly magas foka volna kívánatos, a minőre a jogaikra féltékeny tömegek sohasem voltak képesek. Mikor a dunántúli megyék sürgették, hogy az egyházi szószék és az iskola is a nemzeti nyelv terjesztőjévé legyen: a dunántuli evangélikus egyházkerület kiváló superintendense. kinek az irodalmi téren is nagy érdemei vannak a nemzeti művelődés megteremtése körül: Kiss János, maga volt az, ki az egyes egyházkerülete-