Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VIII. A protesztans nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protesztantizmus

168 protestantizmus létfeltételeit oly mértékben biztosító türelmi parancsát, mtnt elődjei közül egyik sem, de mert a fejedelmi korlátlan hatalom tudata csak úgy hatotta öt át, mint elődeit, nem a történelmi jog törvényszerűsége, hanem a fejedelem kegyelme volt a protestantizmus létjogosultságának forrása. Nem a magyar király által összehívott országgyűlés hozta a protestánsok fenmaradását biztosító törvényt a régi törvények alapján és czikkelyezte be a törvénykönyvbe, hanem a római császár adott ki rendeletet, melyben kijelenti, hogy ő az általa megvont határokon belül birodalma területén a protestantizmust megtűri. Ez az álláspont nem a szabadelvűség, sem a protestantizmus, hanem egyedül a magyar nemzeti szellem sérelme volt. Ha a protestantizmus minden megjegyzés nélkül fogadja el a türelmi parancsot és annak alacsonysága felett egyszerűen napirendre tér, akkor joggal volna szabad a magyar protestantizmusnak nemzeti jellegét kétségbe vonnunk. Csakhogy oly mélyen gyökerezik a magyar nemzet múltjában a protestantizmus, nemzeti és protestáns szellem Magyarországon annyira egy, és a protestantizmus ennek tudatától annyira át volt hatva, hogy a nemzeti szempont sérelmével nem akarta érdekeit megvalósítani, hanem a császárhoz intézett feliratában a magyar nemzeti szempontnak azzal akart érvényt szerezni, hogy reá mutatott azon országos törvényekre, melyek létét királyi kegyelem nélkül, jogos alapon biztosítják. Ezen állásfoglalásnak II. József életében semmi eredménye nem lett. Annál nagyobb volt azonban a hatása akkor,