Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VIII. A protesztans nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protesztantizmus

169 midőn II. József halálával II. Leopold következett a trónon, a ki érzületére nézve csak olyan szabadelvű volt, akár II. József, csakhogy érzéke volt az egyes nemzetek egyéni történelmi fejlődése iránt is. A magyar szent koronát Budára hozták rendkívüli nagy ünnepélyességgel, megfelelő pompával helyezték el a királyi vár kápolnájában, az ország legelőkelőbb ifjúsága képezte diszőrségét, országgyűlést hirdettek, mindenki nagy átalakulásokról ábrándozott, hazafias eszmék lelkesítettek mindenkit, király és nemzet egy volt: a király letette az alkotmányra az esküt. Mindenki azt hitte, hogy a nemzeti szellem űjraébredése és a szabadelvű haladás egymást kiegészítve, a legboldogabb kor hajnala dereng a magyar nemzet annyi viszontagság által megtépett hajója felett. A nemzetre felvirradt boldogabb idők a magyar protestantizmusra is meg hozták azt, a mit sem diadalmas fegyver, sem törvény, sem vértanúság, sem következetesség a zivataros időkben el nem érhettek, annak az elvnek a minden utógondolat nélküli, király és nemzeti osszággyülés által való őszinte elismerését, hogy a magyar protestantizmus jogait a bécsi, nikolsburgi és linzi békekötések alapján a törvénybe czikkelyezett nemzeti akarat biztosítja, bár a koronaországokra: Horvát, Dalmát és Szlavonországokra ez nem hatott ki. A vegyes házasságok megkötése, a vegyes házasságokból származó gyermekek vallására vonatkozólag sem tudott az országgyűlés elég szabadelvű megállapodásra jutniA II. Laopold uralkodása idején oly hatalmas lendületet vett nemzeti szabadelvű sze llem csakhamar újra keserű csalódásokra ébredt.