Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VIII. A protesztans nemzeti visszahatás. A szabadelvű eszmék és a protesztantizmus

167 alakulás vágya: Angol országban a törvényhozás meglévő úgyis szabadelvű intézménye egyéb szabadelvű eszmék fokozatos megvalósitásával rázkódtatások nélkül haladt előre a szabadelvüseg utján. Egyes országokban a rendiség maga hozott áldozatokat a szabadelvűség számára, másokban pedig a fejedelmek át voltak ugyan hatva a szabadelvű eszméktől, csakhogy ezeket a korlátlan egyeduralkodó akaratából és szempontjából akarták megvalósítani. így akartak eljárni azok, akik az úgynevezett felvilágosodott abszolitizmusnak voltak a hivei; ezek közé tartozott II. Frigyes porosz király, II. Katalin, orosz cárnő és II. József római császár és koronázatlan magyar király is. II. József szabadelvűségét és pedig a legnemesebb, lángoló emberies érzületen alapuló szabadelvüségét tagadni egyebet nem jelentene mint a történelmi igazságot és az emberiség egyik legkiválóbb, lánglelkű képviselőjének emlékét meggyalázni. Hogy uralkodása még sem volt áldásos népeire, hogy czéljai megvalósításában legyőzlietlen akadályok gátolták, annak oka az, hogy II. József a meglevő korhadt intézmények erejét kicsinyelte, az uj eszmék erőszakos megvalósításától nem riadt vissza, a történelmi fejlődés lassan érlelő menetét gátolta és a koronája alatt egyesitett népek egyéni mivoltát el nem ismerte. Ezért nem volt II. József halála az egyetemesbe olvadó egyéni erő magasztos nyugalma, hanem inkább az egyetemesbe ütközött egyéni erő szárnyaszegett tragikus vergődése. II. József felvilágosodott abszolutizmusa magyarázza meg a magyar protestantizmussal szemben elfoglalt álláspontját. Szabadelvűségénél fogva megadta a