Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

148 sére," liancm azzal is, hogy Magyarországgal úgy bánik, mint legyőzött vagy meghódított tartománynyal : rettegésbe hozza a lakosságot egyes főbb emberek kivégeztetésévol, oly embereket kiild ki a biztosságba, kik a hatalom vakeszközei akár érdekből, akár vallási vakbuzgalomból vagy rosszul felfogott kötelesség érzetből, vagy gyávaságból; igy a lőcsei biztosság tagjai: Rottal János gróf, Heiszter Szigfrid altábornagy, Wolkra Ottó császári tanácsos, Gubasóczy János pécsi püspök és Eszterházy Farkas királyi személynek. Az ország hangulatát a legkínosabb rémületig fokozta fel annak híre, hogy Kassa, Eperjes, Lőcse ostromállapotba került, hogy Murány vára kaput nyit Lothringeni Ferencz, császári tábornok előtt, hogy Széchy Máriát, Wesselényi nádor özvegyét a marezona császári tábornok Spork börtönre vetette, hogy Wolkra Ottó császári tanácsos Wesselényi összes iratait lefoglalta, Lessenyei Nagy Fercnczet, az irományok őrét elfogatta és vérpadra vitette; Wesselényi irományainak a lefoglalásával igen sokan már nem igen érezték magukat biztonságban és menekültek Erdélybe, száműzetésbe, ha kell; segítséget hozni, ha lehet. Az ország ily viszonyai, a kedélyek ily izgalmai között ült együvé 1670. decz. 3-án Pozsonyban szintén Rottal János elnöklete alatt egy másik biztosság, melynek tagjai: Szelepcsényi György ersztergomi érsek, Gubasóczy János, püspök, Forgách Ádám, országbíróhelyettes, Zichi István, pozsonyi kamaraelnök, Majtényi János, királyi személynök és a királyi tábla hét bírája; ezek felségsértés alapján a német hadak által a- felvidéken elfojtott mozgalmak vezetőit, a mennyiben már