Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

149 a hatalom kezében voltak, jószágvesztésre, kettőt pedig halálra ítéltek. S minthogy a most Golgothára került nemzeti érzésnek legmerészebb és állhatatosabb liivei felvidéki protestánsok voltak, a katholikus klérus eljöttnek látta az időt a nemzeti szabadság ellenségeivel kezet fogva, a protestáns vallásszabadságot is megsemmisíteni ; a szabad királyi városok protestáns templomai a katholikusoknak adatnak át; a protestáns lelkészek elűzetnek, a protestáns tanintézetek megszűnnek; a hajdú városok mindegyikébe katholikus kapitányt küldenek, mindez természetes katonaság nélkül végre hajtható nem lévén, épugy mint tiz évvel azelőtt a jobbár gyok rovására, most a városi polgárság és a nemesség költségén a császári katonaság az országban telelt, a nemességre, szabad királyi városokra adót vetettek ki minden országgyűlési határozat nélkül, szeszes italokra és húsra pedig fogyasztási adókat; a pozsonyi kamara elnökévé pedig kinevezték Kollonics Leopold, bécsújhelyi püspököt, ki minden habozás nélkül hozzálátott az új adórendeletek kíméletlen végrehajtásához és egyáltalában Magyarországnak az osztrák tartományokba való pénzügyi beolvasztásához. Magyarország nyugotí szélein a főurak, megyék és városok zúgolódás nélkül hajtották végre a központositó hatalom parancsait: Eszterházi Pál, mint császári tábornok ostromolja Thököly Istvánt Árva várában; a jogait, életét és vagyonát féltő magyarországi urak és nemesek kibujdosnak Erdélybe, csak egyetlenegy magyarnak van bátorsága, ha nem is szembeszállni, de legalább megmondani a császári kormánynak, hogy nem áll törvényes alapon, hogy ezrek és ezrek nyomora ter-