Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

138 mus legszerencsétlenebb korszaka is. I. Leopold uralma bevezetés a következő században valósággal beállott nemzetietlen korszakhoz: az ö idejében az ellentétek teljesen kiélesednek és összeütköznek, a nemzet is, az egyeduralom is döntő harcra készül; csakhogy a nemzetnek nem volt szerencséje. Mindjárt Leopold uralma elején rettenetes, semmivel ki nem pótolható veszteség érte a nemzetet azzal, hogy II. Rákóczy György, kiben hiányzik úgy Bocskay. mint Bethlen messzeható államférfiúi éleslátása, politikai érzéke és tapintata, kiben nagyobb a vakmerő vállalkozási hajlam és féktelen nagyravágyás, mint a viszonyokat nyugodtan mérlegelni tudó értelmi képesség, Erdély politikai tenyleges önállását, hatalmát, gazdagságát egy csapással tönkre tette: a lengyel hadjárattal. Három nagyhata!másságot zúdított magára, azzal, hogy a lengyel trónt kereste: a törököt, a németet és a lengyelt. Még ha minden ponton győz is a svéd nagyhatalom •szövetségében, lehetetlen magát fentartani a három ellenséges nagyhatalommal szemben, még ugy is kénytelen lett volna Erdélyt, a nemzet és a protestantizmus ezen jobb sorsra érdemes tartalék tőkéjét elfecsérelni; de miután II. Rákóczy György könnyelműségéhez még szerencsétlenség is járult, az események félelmes, megdöbbentő gyorsasággal következnek egymásra. Leopold diplomáciája a svédek ellen Dániát mozgósítja, II. Rákóczy György ellen a török szultánt. X. Károly Gusztáv svéd király, kénytelen Lengyelországból kivonulva, Dániával venni fel a harczot, II. Rákóczy György pedig a lengyel és krimi tatárhad között oly veszedelmes két tűz közé szorul, hogy a lengyelekkel megalázó békét