Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VII. A protestáns nemzeti párt hanyatlása és bukása. A nemzetietlen kor és e protesztantizmus legszomorúbb állapota

137 trónraj utasáig egymásután elveszti legerősebb támaszait. úgy hogy állapota bizonyos időkben a legkínosabb vergődésnél nem egyéb, míg ellenben az e szellemet rontó körülmények és tényezők rendkívüli sikereket képesek felmutatni. A protestáns nemzeti szellemet bénító körülmények az emiitett majd másfél százados korszakban a következők: III. Ferdinánd halála, I. Leopold trónra lépése, II. Rákóczy György esztelen és szerencsétlen lengyel hadjárata, mely Erdélyt szorosabban fűzi a törökhöz, a protestánsoknak merőben kedvezőtlen küldiplomácziai viszonyai: Németország, ha nevezetes részében protestáns is, de egységes erőkifejtésre képtelen államszervezet, Svédország, Anglia és Hollandia rokonszenveznek ugyan a magyarországi protestantizmussal, sőt a katholikus Francziaország is hatalmi szempontból egyre szítja Magyarországon az elégületlenséget. De ezen államok mind elejtik Magyaroszágot akkor, midőn a saját érdekük ezt így kívánja; ellenben a Habsburg uralkodó háznak sikerül európai segélylyel kiverni Magyarországból a törököt, a magyarszabad királyválasztási jog helyébe behozni az örökösödési rendet, Magyarországot úgy szervezni, hogy katonailag. küldiplomacziailag, pénzügyileg teljesen és tényleg bele olvadt az osztrák nagy hatalomba és bekövetkezik ama kor 1711—1791-ig a szatmári békétől a II. József császár halálát követő pozsonyi országgyűlésig, mely a magyarnak évezredes történelmében a legnemzetietlenebb egyszermind lcgönállótlanabb és legdicstelenebb, — legszegényebb. És a legnemzetietlenebb korba esik egyszersmind a magyar protestantiz-