Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

131 a királynak, melynek felsorolt sérelmei nem csak az ország akkori állapotára vetnek jellemző világosságot, hanem megértjük a királyi katholikus párt felfogasát az akkori vallási viszonyokat illetőleg. A nádor ilyeneket sorol fel : 1. Sok igértetett. a mi nem teljesíttetett, sok törvény hozatott, mi em foganatosittatik. 2. Külömbség tétetik az önként és kényszerítve adott engedmények között s mert a vallásiakat kizsaroltnak nézik, örökös aggály fogja el a kedélyeket. 3. Törvényszékek tartására az ország felső részeiben 30 év óta nem adott az udvar engedelmet. 4. Ezért kerül oly sok magán ügy az országgyűlésre. Az előleges követutasitások lassítják az országgyűlés tárgyalásait. Az országgyűlések tekintélyét csorbítják azon összejövetelek, miket az egyes megyék sőt kisebb vidékek nemessége tart az általános országos érdek rovására. 5. Az országos főhivatalok nagyvagyonú főnemeseknek adományoztatnak. úgy hogy a tehetséges és arravaló emberek belőlük ki vaunak rekesztve. 6. A kormány részéről a hazafiakkal szemben tanúsított, hideg, visszautasító bánásmód állandó aggodalmat kelt az országban. 7. A végvárak elhanyagolása azon gyanút ébreszti, hogy azok gyengeségével akár a király, akár annak ministerei az ország gyengeségét akarják készakarattal előidézni. Végül ezeket mondja a nádor: Nehogy tehát a nemzet annyi bajtól elnyomatva, valamire vetemedjék, kéri a királyt, fordítaná idejének valamely részét a nemzet ügyeinek elintézésére is. Érdemes lesz ő fel9*