Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

132 ségének hozzálátni azon viszony fcntartásához, melynek fenmaradásától függ többi országainak és tartományainak java is. Ezt tévén ő felsége, megnyerendi a hazafiak szivét s nem alkalmatlan, hanem kellemes országgűlések lesznek ö felsége örök dicséretére. Lippai György püspök kanczellárnak még hivatalos tudomása sincs az 1642-ben a törökkel kötött szönyi szerződésről, miért is igy panaszkodik a nádorhoz irott levélében : „A bőrünkben járó dolgokban csak véleményt sem kérnek a magyaroktól, hanem a hadi tanács azt feleié, hogy mikor resolválva lesz a dolog, akkor közlik velünk az állapotot." A nádor által felsoroltak kőziil különösen a második pontban foglalt megjegyzés érdekelhet bennünket, mely szerint a vallási engedményeket erőszakkal kizsaroltnak mondja. Ezen álláspont majd egy századon át volt fegyver azon párt kezében, melynek czélja volt a protestánsokat politikai jogaikból kiforgatni vagy legalább is királypártiakká tenni; a mi azonban csak részben sikerült. Még Pázmán Péter prímás életéből tanulmányozhatjuk a királyi és fejedelmi, a protestáns és katholikus, a nemzeti és nemzetellenes, a török és német, a papi és világi elemekből alakuló küzdelmet, melyből teljes veszteséggel a század végén csak a török bukik el, mig a többi tényező kisebb nagyobb változással, részben erősen megingatva a csatatéren marad, vagy kénytelen beérni félgyőzelemmel is. Ezen sokféle tényező ugyanazon időben nem küzd rendszeres csoportokban egymás mellett vagy egymás ellen. A pillanatnyi hely-