Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

129 nak, aláírnak oly békefeltételeket, melyekről biztosan lehetett tudni, hogy a kormány azokat nem akarja teljesíteni. A katholikus párt már ez időben egyre hangoztatja, hogy a protestánsok vallásszabadságát biztosító békéket kicsikartaknak tekinti, ezeknek a törvénykönyvbe való beczikkelyezését pedig erőszaknak. Mintha bizony lehetne egyáltalában valamely háború után beállott oly békéről szó, mely nincs kicsikarva; hiszen az egész közönséges adás-vevés tárgyát képező árúczikk felett való alkudozásnál is az ár mindig annak a határa, hogy felette vagy alatta a vevő vagy eladó károsodnék. A dolog értékét meghaladó árt csak az ígérheti meg, a ki tudja, hogy ugy sem fog fizetni, azután bevárja a viszonyok más fejlődését, a midőn kisebb árt is elfogadnak. Bécsre nézve nem volt drágán megfizetve Magyarország birtoka még a nikolsburgi békével, különösen mikor tudta, hogy a béke végrehajtásával adós fog maradni, de számított rá egész bizonyossággal, hogy eljövend az idő, a midőn a magyar nemesség jő kényszerhelyzetbe és kénytelen lesz magát kegyelemre kiszolgáltatni. Csakhogy ebben volt a bécsi kormány csalódása; nem volt az a szerencsétlenség, az a nyomor, az a veszély, hogy Magyarországon ne lett volna párt, ha még oly kicsiny is, hogy egyszerűen a lét vagy nem lét koczkázatával fegyvert ne fogott volna a magyar nemzeti szabadságélet gyökerét elvágni törekedő korlátlan egyeduralom ellen. Ezen szívós ellenállás élén még a XVII. század elején a protestáns erdélyi fejedelmek állanak ugyan, támogatva a protestáns felvidéki nemesség által, de ez a protestáns, megalkudni nem tudó szellem 9