Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

eszme ellen nem küzdöttek solia közvetlenül, érte is azonban csak annyiban, a mennyiben az ö érdekeikkel nem ellenkezett, mert a jezsuita szervezet nemzetközi volt, ha czéljaik megkívánták, tudtak hozzá alkalmaz­kodni, söt hazafias, népszerű viselkedésük gyakran csak előmozdította magasabb czéljaik elérését. Magyarország azon két százados liarczaiban, me­lyekben nem csak vallása és nemzeti jellege, hanem egyszerűen egész léte volt koczkán, a sokféle tényező, mely egyenkint nem érvényesülhetett, a többiekkel a legkülömbözőbb csoportosulásba lépett. E tényezők: az abszolutisztikus császárság, jezsuitaság, zsoldos hadsereg, magyar katholikus főpapság, magyar rendi­ség, magyar protestantismus, török hatalom, erdélyi fejedelemség, székely szabadság, a szászok kiváltságai. Mind e tényezőhöz még járulnak a lengyel király, a pápaság, a német birodalom, sőt még a tatár khámok tényleges befolyása is. Az emiitett tényezők egyike vagy másika csak úgv arathatott sikert, ha a többieket a maga erőkifejtésének szolgálatába tudta hozni, a mivel azután a többiek fölé emelkedett. Bizonyos, hogy Rudolffal a korlátlan uralmi hajlam, a jezsuitákkal, a magyar klérussal, a magyar rendiség egy részével szövetkezve arra törekszik: a törököt kiverni Magyar­országból, Erdélyt Magyarországgal egyesíteni, a magyar rendiség kiváltságait megszüntetni, oly had- és politikai szervezetet alkotni meg. mely közvetlenül az uralkodó­nak van alárendelve, egész Magyarországban a kath. vallás uralmát helyreállítani. Ezt a szándékot teljesen világosan látjuk minden egyes országgyűlés lefolyásából, söt tán nem járunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom