Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy ama zsoldos német, spanyol vi?gy vallón katona, kit Magyarországba hozott a kaland- és martalékvágy, midőn a magyar parasztról még a rongyokat is lehúzta, midőn marháját elhajtotta, éléstárát felprédálta, házát felgyújtotta, leányát megbecstelenitette, egyszóval földönfutóvá tette, elég jó szolgálatot tett Bécsnek már ezzel is; mert az ilyen zsoldost nem kellett fizetni s azonkívül épen azon elemet pusztította, melynek megsemmisülésével az annyira gyűlölt magyar nemesség is elgyengült. Mert hogy fegyelmet lehetett volna tartani, azt bizonyítja Mansfeld Károly gróf fővezér példája, kiről azt írja Illésházy:. . . „semmi dúlást, fosztást tenni nem engedett és csak kicsiny kárért megöleti a németet. Somorjában, Csallóközben felakasztatott egy németet egy sás kévéért, mit levont volt egy pajtáról. És a németeknek sokszor szóval eleikbe adta. hogy ne legyenek háládatlanok a magyaroknak, kik sok és nagy országokat elfogyatták magokkal egyetemben a körösztyénség mellett; és a török őket, a németeket régen kiűzte volna az országból, ha magyarok nem lettek volna. Csak egy magyar drabantnak is süveget vetett és igen becsüli vala őket." A magyar országgyűlésen felsorolt sérelmekből és azok elintézése módjából fokozatosan előtérbe lép amaz ellentét, melynek előbb-utóbb a magyar rendiség és a római császárság közt okvetlenül fegyveres összetűzésben kelle végződnie. A korlátlanságra törekvő bécsi kormány minden módon akadályozza a nádor választást, mert ennek nemzeti irányú nagy hatalmától oka van tartani; a magyar kanczellária és kamara hatáskörét úgyszólván teljesen megsemmi8