R. Kiss István: Báró Radvánszky Béla emlékezete (Budapest, 1907)

43 biblia-táblákba csomagolva érkezett Ráthhoz és mindjárt megérkezése után az elsők között vásá­rolta meg. A hatvanas években vásárolt könyveire saját­kezüleg ráírta nevét, a beszerzés évét, néme­lyikre árát is, később azonban a praktikusabb bélyegzőt használta. Mikor könyvei nagyon fel­szaporodtak, sajókazai kastélya bal szárnyához saját tervei szerint Ízléses könyvtárt építtetett és azt költséget nem kímélve nagy kényelem­mel és fényesen, de praktikusan is, rendezte be. Becses kézi könyvtárt rendezett be ezen kivül pesti lakásán is. Kazai könyvtárában töltötte legtöbb idejét, de ott is érezte magát a legjobban, igazán otthonosan. Könyvtára csinos, fényes berendezéséből az első pillanatban bárki amatőrre következtetett volna; de a következő pillanatban megakadt a vizsgáló tekintet valamin, a mi a munkás em­berre, a tudósra vallott: a rendetlenségen. A ha­talmas Íróasztalok mindig telve voltak szerte-szét heverő könyvekkel, régi írásokkal, iratcsomókkal és ép úgy megterhelve az íróasztal mellett lévő forgópolcz az épen szükséges könyvekkel, úgy hogy nagy terhe miatt néha forgatni sem lehe tett. De legszebben vallott a tudósra az, a mit szakember is csak figyelmes vizsgálat után vehe­tett észre és a mi a gazdára oly jellemző: e könyvtárban, mely az utóbbi évben 14 ezer kö­tetre szaporodott, meg van minden szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom