Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik által építtetett szarvasi ev. ótemplom és az egykori Tessedik-féle gazdasági iskola

39 vidék viszonyait és a különböző fa-fajokat alaposan tanulmányozva, felfedezte e vidék számára az akácfát. Egész alkotás ez a felfedezése is, s az utas, ki perzselő nyári időben járja az alföldi országutakat, hálásan kell, hogy gondoljon arra a mindennel törődő, mindenhez értő férfiúra, ki oly sok más hasznotadó alkotása mellett még hűs árnyékot is tudott szerezni neki. Mert ne gondoljuk ám, hogy ez a felfedezése csak ötletszerű lett volna. Tapasztalaton alapuló az is, mint a többi. Amikor Szarvasra érkezése után elfoglalta paróhiáját, annak kertjében egy akácfára (úgy lehet, az első szarvasi ákácfára) lett figyelmes. Az nem kevesebb, mint öt, többször kiégetett gabonaveremtől volt körülvéve. Ez figyelmét e fának a szárazsággal szemben tanúsított szívósságára hívta fel. Hamarosan kísérleteket tett, s amikor azok beváltak, százával, ezrével ültette az ákácokat, s úton-útfélen magyarázta a parasztoknak annak árnyékot, mézet, haszonfát szolgáltató értékeit. Az is nagy hatást keltett, hogy a fa levelét alkalmilag teheneivel etette is. Gazdasági iskolájában egy héten át tartott előadásokat e fa hasznáról. Buzgólkodása teljes sikerrel járt. 1820-ban már mintegy száz lakóház, kert, tanya mellett néhány százezer ákácfa díszlett, s a szarvasi példa Orosházára, Mezőberényre is hatott, s ma a mindezen vidékeken díszlő ákácok mindegyike egyegy emlékműve az alapító halhatatlan érdemének. Híres érdemes alkotása az állattenyésztésnek takarmánynövények elterjesztésével való felvirágoztatása. A lucerna meghonosítását mai szarvasi gazdák Tes-