Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - A mai szarvasi Tessedik Sámuel-féle gazdasági középiskola

72 felkelt és a papok egyenetlenségén rútul megbotránkozván, morogva hazament". Ε február 5-i ,.zendülés" ugyan Tessediknek szólt, de az a tény, hogy általában a papok egyenetlenségét emlegették, már előre vetette árnyékát a dolgok új fordulatának. Most már legalább nem egyedül őt hibáztatták, s mintha a támadó fél lassan-lassan maga is közeledett volna a vádlottak padja felé. Boczkónak legalább is azt kellett éreznie, hogy legkíméletlenebb fegyvere, a lázítás, csütörtököt mondott. Ezért most megkísérelte törvényes keretek közöli mozogva jutni célhoz. Tárgyilagos hangú beadványban támadta hát a gondolatát annak, hogy Tessedik iskoláját esetleg újból megnyissák. Elismerte abban, hogy ilyen iskola alapítására vonatkozó szándék magábanvéve jó és dicséretes. De nem Szarvas lehetett szerinte egy ilyen intézet számára alkalmatos hely, és pedig többek között azért sem, mert lakosai „bárgyú és műveletlen" tótok. Ez a megállapítása is eléggé tanuskodhatik amellett, hogy lassanként oszladozóban volt az a harmónia, mely közötte és a vele szövetkezett lázadó nép között egyideig, Tessedik-ellenes éllel, fennállt. És még mivel tetézi sértéseit volt szövetségesei ellen! Azt mondja, hogy e bárgyú tótok rossz hatással lennének az idegenből idekerülő tanulóifjúságra. Mintha fizetés akart volna lenni e megtisztelő megállapítás a legutóbbi zendülés végén ő ellene is megnyilvánuló hangulatért. Felsorolja azután a város kedvezőtlen egészségügyi, természeti viszonyait, köztük a sarat, és hozzáteszi, hogy Orosháza sokkal alkalmasabb hely