Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

Tessedik tragédiája, pályafutásának vége

59 más nemzetek fokára fölemelkedni, Ön mint hazafi az intézetnél már megtette a magáét, most rajtam a sor, hogy én is hozzájáruljak az ön intézetéhez." A harmadik uralkodó, ki tudomást vett róla, Ferenc király volt. 1798 augusztus 10-én dicsérő oklevéllel és. huszonhat arany értékű éremmel tüntette ki; ennek egyik lapján a király arcképe, a másikon „lege et Ilde" fölírás volt. Uralkodókon kívül sok magasállásű egyéniség érdeklődése szerzett jóleső elégtételt Tessediknek. 1805 június 16-án kétnapi előzetes bejelentés után az őt hírből jól ismerő József nádor látogatta meg Szarvason, hogy saját szemeivel lássa a hírneves férfiú nagyjelentőségű próbálkozásait. Együtt sétáltak ki a szarvasi utcákon gazdasági kertjébe, s ott megmutogatta neki az épen teljes pompájában zöldülő mezőket, fákat, elmagyarázta gazdasági módszereit. A nádor nagy tetszéssel látta és hallgatta az ottani eredményeket, s magas megelégedése jeléül s szarvasi látogatása maradandó emlékéül Tessediket és családja tagjait nemesi rangra emeltette. Külföldi tudósok úgy foglalkoztak vele, mint Európa egyik első gazdasági szaktekintélyével. Mayer Frigyes kupferzelli híres nemzetgazda nagy elismeréssel nyilatkozott tanítási módszeréről, melyet 1784ben egy bécsi folyóirat, mint a falusi iskolák számára követésre méltó mintát ajánlott. 1788-ban Sick berlini, Frentzl drezdai és Tolnay pesti tanárok tekintették meg intézetét. Kétszer szólították fel, hogy az oroszországi „tan- és gazdászatügyet" rendezze. I)e