Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

Tessedik tragédiája, pályafutásának vége

60 nagy volt becsülete egyházmegyéjében, hazájában is. 1786-ban esperessé választották, ő azonban e tisztet elhárította magától. A pozsonyi kir. tanügyi bizottság tagja lett, s ott együtt dolgozott a híres Felbiger apáttal. 1787-ben a Szarvason tartott egyházmegyei gyűlésen szarvasi paptársa jelenlétében jegyzőkönyvi dicséretet kapott iskolája páratlan sikereiért, leszögezve, hogy „mind az kiválólag a jelenkori neveléstudományokban legjártasabb és az iskolának élő Tessedik Sámuelnek érdeme". Gróf Festetics György az általa 1797-ben alapított keszthelyi Georgicon tervezésekor tanácsát kérte, vele levelezett, s hozzá öt fiatalembert küldött, hogy azok az ő uradalma számára ott képezzék ki magukat gazdatisztekké. Majd igen kedvező feltételek mellett felkínálta neki a Georgicon igazgatói tisztét. 1798-ban kiadott királyi leirat szükségesnek mondta ki a szarvasihoz hasonló gazdasági intézetek felállítását, s addig is, míg az új tanrendszer az egyetemen s az akadémiákon is életbelép, a tanulni vágyó ifjakat a szarvasi intézetbe rendelte. A jénai mineralógiai társulat főleg talajjavítási módszeréért oklevéllel tüntette ki. 1800-ban Nákó Kristóf az ő tanácsai szerint rendezte be a nagyszentmiklósi földművesiskolát. Ε nagy sikerekhez kisebbek egész sora járult. Pesti evangélikus zsinati tagság, a királyi udvarba való kiküldetés, és nem utolsó helyen :intézele nyilvános vizsgái. Ezeken előkelő idegen, meg szarvasi vendégek egyöntetű lelkesedéssel fejezték ki bámulatukat a nagyszerű eredmény fölött.