Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik által építtetett szarvasi ev. ótemplom és az egykori Tessedik-féle gazdasági iskola

37 lásból az tetszik ki, hogy Szarvason átlag minden második esztendő száraz volt. Öntözéssel (még a réteket is öntözte!), a szárazságot jobban elbíró növényekkel kísérletezett, továbbá takarékmagtárat állított fel a soványesztendök ínségének csökkentése végett. Szenvedélyes kertész volt, ki a növényi ételeknek az emberi szervezetre gyakorolt jó hatásáról, mint láttuk, azt hirdette, amit ma vitamines-elméletnek nevezünk. A kertészetet 1788-ban még társulati úton is megpróbálta fejleszteni, megalapította a szarvasi Kertésznők Társaságát. Salátafajokból felesége •és hű munkatársa egy év alatt 80—120 forintnyit tudott eladni. 1788-ban pedig mintegy 1200 szarvasi gazda között termelésre való buzdítás végett káposzta- és répamagvakat osztottak szét. A gyümölcstermelés fejlődése szintén az ő idejében kezdődött azon a vidéken. Egy Szappanos Péter nevű gazdáról még almafajt is neveztek el, s nevét máig őrzi Szarvas külterületének egy része. Ma minden szarvasi lakos jól tudja, hogy bizony az a vidék nagyobbszabású gyümölcstermelésre nem igen alkalmas, hiszen talán a legtöbb gyümölcsfajtából átlag 3—4 évenként lehet számítani termésre. Ámde a növényi ételek fontosságáról annyira meggyőződött Tessedik ebbe nem tudott belenyugodni, s egész életén át folytatta kísérleteit, hogy szarvasi népe számára feltalálja a megfelelő gyümölcsfajt. 1782-ben például 60-féle vad- és gyümölcsfát ültetett el annak megállapítására, hogy a szarvasvidéki éghajlat alatt