Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik által építtetett szarvasi ev. ótemplom és az egykori Tessedik-féle gazdasági iskola

38 s a szarvasi talajban melyik terem a legbiztosabban. Azon balhiedelem ellen is kellett küzdenie, hogy téli gyümölcsfajok egyáltalán nem teremnek olt. Már 1771-ben kiváló téli gyümölcsfajtákat hozatott tehát Pozsonyból, s a lelkészi kertben elültetve, szemléltető oktatással igyekezett megcáfolni a hiedelmet. Mint nagy természetbarát, szenvedélyes fásító volt. De nemcsak ilven érzelmi okokból. Az Alföldnek, ennek a szaharai forróságú vidéknek befásítását gazdasági okokból is szükségesnek látta, aminthogy modern időkben, a világháború utáni években is nagyobb lendülettel fogtak ahhoz újra hozzá. A fák hasznáról és szükségességéről a XVIII. század második felében is általában meg voltak győződve. Mária Terézia kormánya egyre-másra adta is ki az ország fásítására vonatkozó rendeleteit. így nem mondhatjuk, hogy az eszme egyenesen Tessediktől származott volna. De ha az eszme nem is őtőle, annak valóra váltásában, azaz a fásításnak messze vidékeken való sikeres végrehajtásában eredeti és oroszlánrésze van. Az ő szakadatlan tanulmányozásainak köszönheti az ország, hogy a királyi rendeletek szelleme, ha nem is a rendeletek betűszerinti betartásával, testet öltött, s a Nagy Magyar Alföld sivatagi képét egyre több és több oázis tette változatosabbá. Az egymást érő királyi rendeletek (1764, 1765, 1770) „fűzfák s más gyorsan növő fák" ültetését rendelték el, osztrák mintára. Tessediké volt az érdem, hogy az ausztriai viszonyokat alapulvevő legfelsőbb rendeleteket nem szószerinti értelmükben fogta fel, hanem a szarvasi