Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik által építtetett szarvasi ev. ótemplom és az egykori Tessedik-féle gazdasági iskola

34 zugai, és most egyszerre fényesség támadt azokban, akkora fényesség, hogy messze a haza határain túlra is elhatott. Es bizonyságot tett arról, hogy „mennyi jót tehet egy falusi pap", tegyük hozzá: egy nem államvallásnak papja is, ha jelleme, akarata, tudása megvan hozzá. Tessedik Sámuel világhírneve örök dicsőséget szerzett evangélikus egyházának, magyar fajának, magyar hazájának. Széchenyi híres mondása, hogy Μ agyai ország mindenben nagy parlag; s ő e parlagország kiművelését tűzte ki céljául. Majdnem ugyanez volt a kiindulása, a gazdálkodásra vonatkoztatva, félszázaddal előbb Tessediknek, ki megállapította, hogy „Magyarország természet szerint igen jó, termékeny és áldott föld", de mint azt a mindennapi tapasztalat bizonyítja, „az ő jósága, termékenysége, gazdagsága és áldása a lakosoktól nem fordíttatik illendőképen haszonra". Az ő célja tehát az volt, hogy a természetet tanulmányozva megtudja, hogy mi az, ami a szántóföldeknek, mezőknek, kerteknek, szőlőknek káros, vagy hasznos. Próbálkozásokkal igyekezett rájönni a legjobb művelési eljárásokra. Arra törekedett továbbá, hogy az időt és a munkaerőt mennél célszerűbben használja ki, hogy lehetőleg sokféle hazai és külföldi terményt tenyészszen, hogy elegendő takarmányi készletet gyűjtsön kedvezőtlen időjárás, jégverés, szárazság, áradás esetére, hogy jobb hasznát vegye az állatoknak. Egyszóval: igyekezett a természet adományait mennél tudatosabban felhasználni embertársai, hazája javára, mert