Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Tessedik által építtetett szarvasi ev. ótemplom és az egykori Tessedik-féle gazdasági iskola

35 úgy fogta fel, hogy ezáltal munkálódik Isten tetszésére. Ez a gondolat persze nem egyedül őtőle származott. Egész Európában a gazdasági erőforrások jobb kihasználásáról beszéltek akkoriban. A fiziokrata gazdasági rendszer alakult ki. Ennek vallói azt hirdették, hogy a természet az, ami értékeket termel, s az ipar csak átalakítja a természettől nyert értékeket. Németországban az okszerű és tudományos gazdálkodás a XVIII. század második felében, Tessedik Szarvasra kerülése idejében indult meg. Tessedik egész életében erősen a német kultúra hatása alatt állott. Salzmann schnepfenthali, Becker góthai, Schütz jénai professzorral s különösen Mayer Frigyes híres kupferzelli nemzetgazdával összeköttetésben volt. 1790-ben a saját költségén hosszabb németországi gazdasági s pedagógiai tanulmányutat tett, s útjában minden a reformgazdálkodás körébe eső tárgyat tanulmányozott így a gipsznek és trágyának helyes alkalmazását, a különféle gyümölcsfajok tenyésztése módját, a színek és istállók helyes berendezését, a marhák szabályos etetését, gondozását alapos tanulmányok tárgyává tette. Pénzt, időt, fáradságot ez alkalommal sem kímélt tehát, mert hiszen a köznek érdekeiről volt szó. Azt, hogy egy ilyen utazás akkoriban mennyi fáradsággal és főleg mennyi költséggel járt, elképzelhetjük. Ami a mezőgazdálkodás kérdései közül talán legelőbb foglalkoztatta elméjét, az a használhatatlan, azaz terméketlen földeknek termővé átalakítása volt. :í*