Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, az ország papja Szarvason (Budapest, 1940)

KÉPEK - Körösparti táj Szarvason

26 A tékozlás ellen való küzdelem csak egy része volt az akkoriban az inség ellen országosan megindított küzdelemnek. Elképzelhetjük, mennyire a szíve mélyéből fakadó örömmel üdvözölte a koldusság megszüntetését célzó királyi rendeleteket. De keveselte is azokat. A rendeleteknek nem betűjét, de szándékát tekintette, s azok szellemében eredeti invenciókkal is lépett fel. Mint papnak és mint a XVIII. század fiának szívét a legkevésbbé hagyhatták hidegen az inség elszomorító képei. Másrészt, mint zsenge gyermekkorától a munkát életszükségletnek ismerő, valóságos betegségnek tekintette a dologtalanságot. Ez a kettős lelki beidegződés határozta meg a szegényügy terén végzett munkássága irányát. Egyrészt feleségével együtt nagyszabású jótékonyságot fejtett ki. így gyógyszertár hiányában az ő házi gyógyszertárukból ingyen osztogatták a gyógyszert a szegényeknek. Több évi buzgólkodással továbbá tetemes összeget gyűjtöttek össze egy kórház és szegényház céljaira. Másrészt az igazi küzdelem munkaalkalmak teremtésében, a munka kitalálásában állott, mindenekfölött pedig a munka eredményessé, gyümölcsözővé, áldástadóvá tételében. Ezzel életmunkájának legmaradandóbb alkotásokról ismert oldalát érintettük: az okszerű mező- és kertgazdálkodásnak, állattenyésztésnek, iparfejlesztésnek külön fejezeteket érdemlő kísérleteit. A munka kitalálásában ötletes, leleményes volt. Amikor például az 1794. és 1795. években a nagy szárazság miatt nem termett kender, s a nép egy részének sem téli, sem nyári munkája nem volt, a gyapjú ára viszont éppen alacsonyan.