Majba Vilmos: Életképek a keresztyén szeretet munkamezejéről (Budapest, 1914)

I. Értekezések - Az irodalom a belmisszió szolgálatában. Paulik János

2 körű sikerekhez, ha Luther nem egyúttal nagy író is, s eszméi érdekében az írótollnak útegyengető segítségét is fel nem használja. Sajnos, utána e téren bizonyos visszaesés áll be, s tart vagy másfél századig; mígnem a XVII-ik század végén Franke, majd a XVIII-ik században e századnak nagy evangelizátorai újra kezükbe veszik az egyházépítésnek ezt a hatalmas eszközét. Óriási lépést jelentett az evangelizáció terén a „Canstein­féle Biblia-társaságnak" a megalakulása (1710-ben), majd a „Britt és külföldi Bibliatársaságnak" életrekelte (1804-ben), a mely társaságok olcsó pénzen óriási mennyiségű Bibliát juttattak a nép kezébe. A két társaság által megmutatott nyomon tovább halad az emberiségnek a hit dolgai iránt élénkebben érdeklődő része, s egymásután kelnek életre (1812—1820 között) a Bibliát terjesztő társulatok Stuttgartban, Pétervárott, Berlinben, Köln­ben, számszerint 24, amelyek millió és millió mennyiségben ter­jesztik a Szentírást. Ezen Bibliatársulatok között — részint szé­leskörű tevékenységüknél, részint kiadványaik olcsóságánál fogva — mai napig is kiemelkedik az angol, a berlini, a württembergi, amely utóbbi például 12 fillérért képes adni egy egész Újtesta­mentomot. Az angol Bibliatársulatnak mult évi világforgalma 7.899,562 darab Biblia és bibliai rész, amelyből nálunk 164,657 darabot helyezett el. A belmissziói munkát azonban nemcsak Bibliával, hanem egyéb irodalmi termékekkel is igyekeztek fejleszteni és támo­gatni az arra hivatottak és pedig az ú. n. traktátusok, népiratkák által, amint arra példát annak idején maga Luther adott. Ezen sorokban egy rövid pillantást szeretnék vetni a kül­földi iratmisszióra, hogy a dologban kevésbbé jártas olvasó lássa, miként kezdődött s fejlődött az lassacskán d/ZZ8> cl terebélyes fává, amelyen ma az egyházi élet számára annyi ízletes és tápláló gyümölcs terem. Ez alkalommal különösen a németországi ev. iratmisszióra kívánok rámutatni, mint amely hozzánk — a köz­tünk fennforgó hitegysógnél fogva — legközelebb áll, s leg­alkalmasabb arra, hogy belőle okulást s útmutatást merítsünk. A sor elején e téren Franke, a hallei árvaház áldott emlékű alapítója áll, mint aki Luther óta az első, ki a vallásos irodal­mat az egyházépítés munkájába segédeszközül nagyobb mérték­ben bevonta. Ő is, mint Luther, számos népiratkát írt s ezeknek terjesztésére nyomdát is alapított a hallei árvaházzal kapcsola­tosan, amely nyomda nagy mennyiségben terjesztette aztán az építő traktátusokat. Az ő nyomában járnak Gellert, Claudius, Jung-Stilling, Oberlin, Arndt stb., kik mindannyian becses munkákkal gazdagítják a fejlődésnek indult vallásos irodalmat. Hatalmas lépés történt a vallásos népirodalom terén 1780 ban, amikor Urlsberger kezdeményezésére megalakul az ú. n. .Keresz­tyén Egylet", amelynek bevallott célja az olcsó, népies, vallásos íratok kiadása és terjesztése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom