Majba Vilmos: Életképek a keresztyén szeretet munkamezejéről (Budapest, 1914)

I. Értekezések - Az amerikai éí európai egyházi viszonyok összehasonlítása

40 Az amerikai és európai egyházi viszonyok össze­hasonlítása. Gyönyörű összehasonlítást végez az európai és amerikai egyházi viszonyok között D. Ludwig Schneller, kölni lelkész most megjelent „Úti levelek Északainerikából" c. művében. Az összehasonlítás eredménye, mint az alábbiakból látható, hatá­rozottan kedvező az európai viszonyokra nézve. A lelkész és a hívek közötti viszony szempontjából min­denekelőtt kiemelendő, hogy Amerikában a lelkész nem függ semmiféle egyházi hatóságtól, hanem egyedül az ő gyülekeze­tének tagjaitól, azok határozzák meg tizelését és önkéntesen összeadják. Több olyan gyülekezet van, amely lelkészének szol­gálatát teljes mértékben méltányolja és fizetés tekintetében is gavallérosan gondoskodik róla. De gyakrabban történik az ellen­kező, mert hogy ennek a rendszernek árnyoldala is van, az ter­mészetes. Amerikában többnyire bizonyos részvéttel szoktak beszélni a németországi lelkészeknek az egyházi hatóságoktól való függéséről, ami pedig igazán nem olyan, hogy panaszkodni kellene miatta; viszont Amerikában ehelyett nem egyszer a gyü­lekezeti tagoktól való függés fejlődött ki, ami még nyomasztóbb s gyakran egyenesen lealázó. így például egy Amerikában meg­gazdagodott s ezért tekintélynek örvendő, de máskülönben egy­házi téren semmi érdemmel nem bíró, műveletlen ember érez­tette a lelkészszel az ő nagy hatalmát, s ha a lelkész meg­próbált volna bármiben ellentétbe helyezkedni vele, rögtön megérezte volna családjával együtt a javadalmazás csökkenését, így hát mégis csak jobb függni egy olyan egyházi hatóságtól, mely rendesen komoly, művelt, tárgyilagosan ítélő és a felelősség tudatát átérző férfiakból áll. Hogy keletkeznek az egyházközségek Amerikában ? Az ame­rikai protestantizmusnak fő jellemző vonása a legnagyobb szét­szakadozottság. A reformáció egyházának ez a születési hibája átvivődött az ide bevándorlott németekre is. Valóban bámulatos, hogy a németek milyen különböző egyházakba, szinódusokba, szektákba tévednek itt. Gyakran tisztán véletlen dolga, hogy milyen felekezetbe kerülnek. Talál itt az ember hannoverieket, akik jó lutheránusok voltak s most mint reformátusok szidal­mazzák a luthereieket; svájci reformátusokat, akik szigorú lutheránusokká lettek, a németországi „Landeskirche" tagjait, akik most mint methodisták, baptisták, Alberttestvérek, adventis­ták, zionisták és Isten tudja, még milyen más neveken nagy buzgalommal szolgálják az ő egyházi társulatukat, mint az egye­dül igazat! Az egyes egyházak vagy szinódusok gyakran úgy tekintik a másikat, mint missziói területet és ennek tagjait igyekeznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom