Majba Vilmos: Életképek a keresztyén szeretet munkamezejéről (Budapest, 1914)

I. Értekezések - Az amerikai éí európai egyházi viszonyok összehasonlítása

41 magukhoz átcsábítani. Ezt értik ők „misszió" alatt. Ha például egy újonnan alakult egyházközség átesik a kezdet nehézségein, és anyagilag is jó helyzetbe jut, úgy rendesen nemsokára odajön egy másik egyház, vagy egy állásnélküli lelkész, akinek saját maga szempontjából szüksége van egy egyházra és megkezdi a „missziót". Felkeresi az elégedetlenkedőket, amilyenek minden ilyen közösségben akadnak, mindenféle ígéretekkel megnyeri őket és alapít belőlük egy új egyházközséget. A tagoknak természetesen a legnagyobb érdekük, már csak az új kiadások fedezése miatt is, a velük összeköttetésben levőket lehetőleg mind átvinni magnkkal. Ha azután e két egyház vagy felekezet viszonya egymással rendbe jön, nemsokára jön egy harmadik vagy negyedik hasonló vállalkozás. így azután egy olyan kis városban, ahol egy lelkész el tudna végezni minden dolgot, öt-hat egyházi társaság van ugyanannyi lelkészszel és a legélesebb ellentétek uralkodnak. így szakadozott szét a lényegileg egységes német protestáns egyházból jövő bevándorlók serege is számtalan felekezetre és ez az alapoka annak, hogy a németek között itt nincsen egység és liogy^ a németség, mely az Egyesült-Államokban egy hatalmas erőtényező lehetne, veszíleni kezdi befolyását. Látva ezt az általános egyházi szétszóródást, újból megtanulja igazán megbecsülni az ember az olyan egységes egyházi életnek az áldásait, amilyen Németországban a nemzet túlnyomó többségét egyesíti. A vallásnélküli iskola s annak következményei. Amerikának általános viszonyaiban sok olyan dolog van, mely sürgetően követeli az egyházi élet apró részekre való bomlása helyett az egyesülést. Elsősorban az a körülmény, hogy az egymástól távol eső körök egyformán eltávolodnak a keresztyénségtől. Nagyobb városokban, mint Xewyorkban és Chikagóban ijesztő mennyiségben történik ez az elidegenedés, annyira, hogy mindjobban és jobban egy modern pogányság fejlődik ki, ami valójában éppen olyan misszióterületté válik, mint pl. maguk a pogány országok. Százezren nőnek fel, akik Istenről és Krisztusról semmit sem tudnak, hanem egyedüli Istenük a dollár és a földi élvezetek. Mi ennek az oka? Maguk az állami iskolák, melyek egyenesen, mint vallásnélküliek lettek alapítva. Németországban és más európai keresztyén államokban minden gyermek megismeri a keresztyénség történeti alapigazságait és ezzel egy elveszthetetlen szellemi tőkét nyer egész életére. Itt azonban erről szó sincs. A gyermek kikerül az iskolából anélkül, hogy valamit tanult volna a keresztyénségről. Sok messzebb tekintő amerikai már ma belátja, hogy hiba volt az iskolákat vallásnélküliekké szervezni, de ezt most már aligha lehet jóvátenni, Mert a számtalan vallásos egyesület és felekezet közül melyiknek vallása vagy tana legyen irányadó az iskola számára ? Azoknak, i