Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái (Békéscsaba, 1937)

VII.

egyházi élet e tisztes alakjával szemben való állásfoglalása a gyanúsítás jegyében születik meg. Nagy ellentétet lát az igehirdetése és személyes élete között, mert azt várta, hogy az 1848-iki zavaros időkben határozottan, merészen lépjen fel a kor szelleme ellen. De váljon nem éppen akkor cselekedett-e helyesen Mynster, amikor önmagát legyőzve nem akart előtérbe állani és egy viharral szemben hiábavaló harcot folytatni. Kierkegaard nem értette meg a korát, amelynek politikai mozgalmaiban is volt a keresztyén szeretetnek bizonyos eleme, melyet keresztyén szellemben is csak üdvözölni lehetett, amikor arra törekedett, hogy születési előjogokat senki se élvezzen, s egy néposztály se legyen elnyomva, hanem a nemzet egésze együtt érezzen. Kierkegaard elismeri naplójában, hogy szerette Mynster

2

8) püspököt, de tévedett szeretetében s nem gondolt arra, hogy hátha tévedett, hajótörést szenvedett nemcsak szeretetében, hanem gyűlöletében is. Az ezután kiadott műveiben mindig erősen céloz Mynsterre, de nyiltan csak élete végén szólal fel ellene. Újra felvetődik benne annak gondolata, hogy lelkészi állást vállal s azon töpreng, váljon újabb műveit kiadja-e, mielőtt lelkészi állást kapna. Anyagi gondjai vannak, vagyona fogytán lévén, közeledett az a pillanat, amikor komolyan kellett kenyérkeresésre gondolnia.*) Felkeresi Mynster püspököt, hogy a lelkész-állás *) Ujabban, amikor mindent fel szeretnek kutatni, Frithiof Brandt és Elsa Rammel „Sörén Kierkegaard og Pengene" (Sörén Kierkegaard és a pénzek) című művükben, mely 1935-ben jelent meg, azt állítják, hogy K. könyvei után is tisztességes jövedelmet húzott. Uras háztartást vitt és maga éppen nem volt aszkéta, szeretett jól élni, finom szivarokat szívni és időnként drága borokat élvezni. Vagyonához mérten nem túlságosan osztogatta vagyonát a szegényeknek, nem adott többet, mint más nem fösvény emberek. Azok közé tartozott, akikről azt szokták mondani, hogy a pénzzel nem tudnak bánni. De ezzel szemben tudjuk azt, hogy sok emberen segített anélkül, hogy e segítség tényét és összegét feljegyezte volna. 73