Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái (Békéscsaba, 1937)

IV.

„Az esztetikus viágnézet álláspontján hiányoznak a határozott alapelvek. Az ezen a világnézeten állónak minden kérdésre ez a felelete: „Enten-eller" (Vagy-vagy), mert mindig a körülmények szerint változtatja a nézetét. Neki fő az élvezet. Élvezethez pedig vagyon és. műveltség szükséges, ez utóbbi nélkül nincs igazi finom élvezet. Az esztétikusnak függetlennek kell lennie. Ezen az állásponton még a barátság is káros és unalmas, mert bizonyos esetekben függőviszonyba juttatja az embereket. Az embernek e világnézet mellett is érintkeznie kell az emberekkel, de ez az érintkezés olyan legyen, hogy az ember bármely pillanatban képes legyen azt megszakítani. Az esztetikus álláspont embere nem nősül, mert a nősülés függő helyzetet és lekötöttséget jelent. Szerelmeskedés azért lehetséges az esztetikus állásponton is, csakhogy poetikusnak és finomnak kell lennie. Minél rafináltabb egy szerelmi történet, annál nagyobb az élvezet. De az élvezetes szerelmi viszonyban sem szabad sohasem elveszíteni a fölényünket és elragadtatni magunkat, sőt az igazi művészet abban áll, hogy a viszonyt bármely pillanatban félre tudjuk szakítani. Az esztetikus világnézet embere nem választ határozott hivatást, életpályát, mert ez is feszélyezheti az embert szabadságában és tulajdonképen lekötöttséget jelent. Az esztetikus ember legnagyobb művészete abban áll, hogy tetszése szerint tud emlékezni és felejteni! A második részben az etikus állásponton álló „B" bírálja „A"-nak esztetikus világnézetét. Azt mondja, hogy „A" álláspontja nagyon arisztokratikus és így csak nagyon kevés ember valósíthatja meg. A szépet tartva a legfőbb jónak, hamar csalódunk és meggyőződünk annak hiábavalóságáról. Ha pedig a hírben és dicsőségben keresünk élvezetet, akkor vétünk az esztetikus világnézet ellen, mert hír és dicsőség után törtetve, okvetlenül függő viszonyba jutunk az emberektől. Minden 26