Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái (Békéscsaba, 1937)

III.

ahol én betegen és lelkemben megfertőzve élek elkülönözötten, egyedül, távol az emberek társaságától. Uram Jézus Krisztus, aki e világra jöttél, hogy üdvözítsd az elveszettet, aki elhagytad a 99 juhot, hogy az egy eltévelyedtet felkeressed, keress fel engem az én tévelygéseim tévutain, ahol én elrejtőzöm előled és az emberek elől, jó pásztor, add, hogy meghalljam szelid hangodat add, azt megösmernem és követnem! Szent Lélek, lépj fel értem is kimondhatatlan sóhajokkal, könyörögj értem, mint Ábrahám Sodomáért, s ha csak egy tiszta gondolat, egy jobb érzés van bennem, hosszabbíttassék meg a megpróbáltatás ideje az én terméketlen fámnak! Szent Lélek, aki újjászülöd a kihaltat és megújítod az elaggottat, újíts meg engem is és teremts bennem új szívet, te, aki az anyának gondosságával ápolsz mindent, amiben csak egy szikra élet is van! Óh őrizz meg engem, hogy mind erősebben és erősebben ragaszkodjam ahhoz, aki az én Üdvözítőm és Megváltóm, hogy meggyógyulva ne feledkezzem meg róla, mint az a kilenc bélpoklos, hanem mint az az egy térjek vissza hozzá, aki nekem életet adott, akiben egyedül lelhetem az üdvösségemet — igen, szenteld meg törekvésemet, gondolatomat, hogy meg lehessen ösmerni, hogy én az ő alattvalója vagyok most és mindörökké !" III. Hosszabb útra először 1840 nyarán indult. Útjának végső célja atyjának a jütlandi pusztán fekvő szülőfaluja. A kis dán kereskedő városokban bosszantja az emberek farkaséhessége, hogy mindig valami újat akarnak hallani a fővárosból, holott azért kelt útra, amint naplójában írja, hogy önmagát elfelejtse. Koppenhágában beleszeretett egy leányba s útjának az is egyik célja 21