Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Bevezetés

fogadására volt képes és éppen ezért 1583-ban a katonai kincstár, félúton Lőcse és a szepesi vár közt veszélyesnek találta és falait lebontatta. Görgőn egy másik családi emlék a róm. kath. templom, mely román goth építészeti modorban a XIV. században épült. Harangjai a XV111. század legelejéből valók. Kisebbszerü, de nem kevésbé fontos volt a toporci erődített kastély, mely körül volt véve fallal, melyet kerek tornyok és bástyák ékítettek. Az utolsó torony a XIX. század második felében bontatott le. A toporci kastély épülésének idejéről pontos adatok nincsenek, de az építési modorból következtetve a XVI. században épült, annyival is inkább, mert a család a XVI. század végén osztoszkodott birtokai felett és egyik ága állandóan ide telepedett, egyszersmind átvévén a toporci kegyuraságot is, míg a másik ág megtartotta a répási és görgői patronátust és birtokot. Miként nyerte a toporci kastély mai alakját nem tudni, de annyi kétségtelen, hogy midőn Mária Therézia a XV111. század végén, közel 70 évig tartó elkobzás után, visszaadta Toporcot Görgey Jánosnak, az a levéltárban levő tervek tanúsága szerint a kastélyt átépítette. A jelenleg paraszt kézen levő másik toporci kastélyt 1794-ben Görgey Pál és neje Kornides Judith építették. A toporci róm. kath. templom építője Görgey János Comes 1303-ban. Harangjai a XVII. század közepéről származnak, mert a régi harangokat tűzvész pusztította el és ujak szereztettek akkor be.