Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Bevezetés

— 8 Mészkőből faragott szép portáléja 300 évig be volt falazva és 1907-ben a templom renoválásakor került napfényre. A templom, melyben a XV. század végén élt Görgey Illés, Márton, Kristóf és István kőből faragott síremlékei láthatók, mentsvára volt évtizedeken át a felsőszepesség protestánsainak. Így 1550-től 1673-ig a katholikusok és protestánsok közösen használják a templomot, 1673-tól 1682-ig a podolini piaristák felügyelete alatt áll, 1682-től 1698-ig közös, innen 1705-ig a róm. kathok. kezében van, 1705-től 1710-ig még egyszer és utoljára a protestánsok használják. Azon időközökben mig a templom a róm. kathok. kezén volt, a protestánsok részint a Görgey kastélyban, részint a Görgey János által adott telken épült fatemplomban tartották az Istentiszteletet, ezen fatemplom 1681-ben mint artikuláris templom engedélyeztetett. 1705-ben leégett és csak 1732-ben épült fel újra fából, majd 1767 május 15-én tették le a mai toporci evangelikus templom alapkövét. A toporci kastélyt övező kertben látható három ősrégi 3—400 éves hársfa, melyeknek ketteje kerületben, a föld felett megközelíti a 10 métert. Ugyancsak a kertben állott 3 hárs, melyeket Görgey János ültetett 1784-ben; közülük, máma már csak egy áll, alatta piheni örök álmát Görgey Arthur tábornok édesanyja. A Görgeyek a Szepességen töltött 200 év folyamán több ágra szakadtak. A család törzsága a XII. század végén Istvánnal kezdődik és terjed az 1565-ben elhalt Lőrincig, kinek három fiával a család három