Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér

egységét hangsúlyozták, az erkölcsi szemlélet nem volt elhanyagolható.

1® A pietizmus másik elágazásában, a rajongó pietizmusban az evangéliumi, az egészen lutheri szempontok majdnem teljesen elvesztek. Gondoljunk csak a íinn vallásosságra is nagy hatást gyakorló férfiak közül Arnold Gottfriedra,. »A pártatlan egyház- és eretnektörténe/em« írójára! Már kezdetben kételkedett az egyház megjobbulásában és Bábelnek csúfolta azt,

1

9 mivel ősi tisztaságától Nagy Konstantin idejében eltért.

2

0 Bár nagy tiszteletet tanúsított Luther iránt, különösen annak reformátori munkásságát tartva szem előtt, és bár mérsékeltebbé válása után visszatért a korábban elvetett lutheri egyház szolgálatába, az partikuláris gondolkozása miatt számára mégis csak Bábel maradt.

21 Krisztus váltságművét allegórilcusan a lélek legbelsőbb megmozdulásaiba helyezte. Ez az elgondolás nála annál inkább természetes volt, mivel lehetségesnek tartotta a teljes bűntelenséget már itt e földi életben.

2

2 Még tovább fejlesztette a rajongó pietizmus elveit Oijypcl Johann Conrad kinek hatását Finnországban is megtapasztalták.

2

3 Dippel minden létező egyházat Bábelnek tartott. Felfogása szerint a zsidók, pogányok és a törökök is üdvözülnek, ha meghalnak a :világ számára és béketűréssel, jó cselekedetek gyakorlásában keresik a romolhatatlan állapotot.

24 Nézete szerint ,ai lutheránus egyház még a rómainál is rosszabb, bár ez utóbbi kezdetben jó volt, csak később fajult el (ausgeartet). Dippel elvetette a gyóntató széket. A keresztséget pedig — véleménye szerint — csak olyan meghatározott személyeknek lehet kiszolgáltatni, kik ismerik önmagukat és képesek a megtérésre. Az úrvacsora pedig, mint Jézus halálára emlékeztető cselekmény, kizárólag csak azoknak való, kik igazi keresztyénekként nem fertőztetik meg magukat külsőleges- és álistentiszte'etekkel, hanem a Krisztussal egy testet alkotnak. A hitvallási iratok az antikrisztus szüleményei.

2

5 Dippel saját elgondolása szerint evangéliumi szempontokat hangsúlyozott, amikor azt bizonyítgatta, hogy a mérsékelt pietizmus vallásossága nem egyéb, mint erőltetett törvényeskedő szóbeszéd.

2® A pietista papok a betű rabjai, kik sohasem részesültek az evangéliumban.

2

7 Isten 1

8 Aulén, i. m. 297. I. Ruuth, i. m. Τ Λ 1905, 322. 1. Arra figyelmeztet, hogy a bűnbánali küzdelem gyakorlásában a megtérésre vonatkozó, de; az érzelmekre építő felfogás igen alkalmas volt arra, hogy elhomályosítsa a hit által való megigazulás elvét, valamint a hitben meglévő bátor bizalom komoly és józan felfogását és birtoklását. «Ritsehl, i. m. II. 305. 1. 2

0 „ II. 307. 1. 2

1 „ II. 310—314. 1. 2

4 „ II. 319. 1. ^Jacobsson, Den svenska Herrnhut ismens uppkomst. 45. 1. Ruuth, Abraham Achrenius 1. 65. i. D. 1726—28-as években Svédországban tartózkodott. 2

4 Ritsehl, i. m. II. 323. 1. 2

4 Ii. 328 —329. ν. ö. Lehlonen. i. m. 20. 1. S

Í„Ein affectirtes gesetzliches Mundwerk". Ritsehl, i. m. II. 332. 1. " Lehtonen, i. m. 20. I. 12