Kovács Sándor: A magyar evangélikusság föld- és néprajzáról (Sopron, 1930)

22 századi cseh menekültek, a XVI. századi anabaptista bevándorlók lassan beolvadtak a felvidéki tótságba és németségbe. Viszont veszteségünk is nagy a kivándorlás révén. Az Amerikába vándoroltak ritkán térnek vissza; ott rekednek a nagy népóoeánban; csak azzal adnak életjelt magukról, hogy időnként adományokat küldenek a tengeren túlról szülőfalujuk templomára, iskolájára, harangjára. A messze idegenbe magukkal viszik énekes, imádságos könyvüket, bibliájukat, mint drága emléket. Az új kornak egyik jellemző tünete, hogy a nagy városok lakossága megduzzad a vidék rovására. Nálunk különösen Budapestről lehet kiváltképpen szó, amellyel abszolút számban ugyan nem, de arányszám szerint versenyre kelhetnek nagyobb vidéki városaink, főleg a gyáripar központjai, Győr, Miskolcz, Szeged, Temesvár stb., továbbá egyes virágzó bányatelepek, amelyek elszívják a vidék lakosságának jórészét. Salgó-Tarján 50 év alatt Kenyeretlen 'Párján pusztából virágzó várossá és gyülekezetté fejlődött, de ezt más vidék lélekszáma sínylette meg. Szinte rejtély, hogv Budapest evangelikussága 1910 1920. az állandó bevándorlás dacára alig gyarapodott valamivel. Ennek oka részint az, hogy a budapesti lakosság jó része a fővárost körül vevő új városokban, Kispesten, Erzsébeten, Újpesten, Budafokon, Bákosszentmihályon, Bákosligeten stb. telepedett meg, ahol szinte varázsütésre keletkeztek új gyülekezetek; részint az, hogy a külföldi beköltözők a Holdutcai német missziói ref. egyház tagjai közé vétetik fel magukat még pedig nem csak a reformátusok, hanem az uniált egyház hívei s az evangélikusok is, tehát a faji összetartozás erősebb hatalom a hitfelekezeti köteléknél. De része lehet benne a szektamozgalomnak, a baptisták, methodisták, adventisták stb. hódításának is, mely gyakran s örömest rejtőzik el az állam által engedélyezett felekezetlenség fedezékébe. A népszaporaság s a gyermekáldás csökkenése az evangelikus területen is jelentkezik, de a veszély nálunk még csak egyes, egymással össze nem függő területeken fordul elő, s eddig a fogyó, meddő és szaporodó vidékek arányszámai egy egységes, nem épen kedvezőtlen arányszámban kiegyenlítődtek. A jövendőben e szomorú jelenség egyre aggasztóbb lesz, mert a trianoni békeparancs épen a leg-