Kovács Sándor: A magyar evangélikusság föld- és néprajzáról (Sopron, 1930)
11 III. Egyházunk alakulására és fejlődésére hatással voltak továbbá a magyar történelmi erők; azok a tényezők, amelyek a magyar állam s a magyar nemzet alakulására és fejlődésére is hatottak. Jelentékeny, szinte ellenállhatatlan hatalom a rendiség szelleme, mely a középkorban született s a XVI. században nemzeti szerencsétlenségünk idején szilárdult oly tényezővé, mely minden mozgalomnak barázdáját megszabta és kijelölte. A reformáció megjelenésekor a nemzeti egység teljesen felbomlott, sőt a széthúzó törekvések miatt a nemzeti egyetemes gondolat, a közös nemzeti cél sem érvényesülhetett sem a közéletben, sem a nemzet lelkében. A rendi gondolkodás, osztályszellem foglalta el a nemzeti eszmény helyét. A nemesség szemben áll a királysággal, mely korlátlan uralomra törekszik. A rendek azonban nemcsak a királyság ellen küzdöttek, nem annyira jogaikért, mint a hatalomért, hanem egymás ellen is; a főpapság és főnemesség nem csupán versengők, hanem szinte ellenségek. A köznemességet a főnemességtől áthidalhatatlan szakadék választja el. A polgárság valamennyi ellen küzd az érvényesülés jogáért és azzal védekezik a hátraszorítás ellen, hogy a királyság szövetségét keresi. Ez állandó viszálkodás tüze mellett senki sem veszi észre az izzó parazsat, mely az elnyomott parasztság lelkében egyre félelmesebbé válik s csupán a szellőt várja, hogy emésztő lángra lobbantsa. Az idegen dinasztia hatalmi önzése annyira eltakarta s elnyelte a korona igazi, egységesítő, erőgyűjtő hivatását, hogy inkább versenytársnak, sőt gyakran inkább ellenségnek látszott, mint a nemzeti közérdek megtestesítőjének. A nemzete megoszlása, ziláltsága kifejeződött a hadviselés reformjában s elemeiben: a nemesség fegyverneme a lovasság, a polgáré a tüzérség, a paraszté a gyalogság. Ha a reformáció az idők teljességének történelmi pillanatában meg nem érkezik nemzeti életünkbe és nem teremt új összefoglaló erőt, új, az államhatárokon is átérő kulturális és nemzeti lelki egységet, a magyarság apró szilánkokra töredezett volna szét. A kath. egyház elvesztette tekintélyének erkölcsi alapját és nemzeti gyűjtő, irányító hatalmát, amellyel a középkor-