Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez (Budapest, 1933)

A liturgiái bizottság munkája

63 dések. 5. Eskütétel. 6. Összekötés és megáldás. 7. Ima és áldás. Temetés: A koporsónál: 1. Enek. 2. Igeolvasás és 'beszéd. 3. Imádság és (áldás. 4. Befejező ének. A temetőben pedig a sírinál az ének után imádság és megáldás, s befejező ének. Ki)lön rendet állapít meg a kerület arra az esetre, ha a temetés a háznál és a temetőben, továbbá, ahol a háznál és a templomban, de a holttest eltakarítása előtt, vagy ha a holttest eltakarítása után történik az egyházi szertartás. Az úgynevezett liturgiás istentisztelet rendje pedig a következő: 1. Bevezető ének. 2. Intonáció és responsorium. 3. Gloria. 4. Confiteor, melyhez a Kyrie csatlakozik, δ. Absolutio, mely ntán a gyülekezet glóriáit énekel. 6. Salutatio responsoriummal. 7. Collecta. 8. írásolvasás. 9. Hitvallás. 10. Főének. 11. Szószéki szolgálat prédikációval, imádsággal, hirdetéssel és apostoli áldással. 12. Énekvers ntán oltári szolgálat intonációval és responsoriummal. Imádság ároni áldással. 13. Befejező ének. Sátoros ünnepeken ez a rend annyiban változik, hogy a glória után a sanctust éneklik. A Petrovics Soma főesperes által készített „Jelentés ós Javaslat" megállapítja, hogy a helyi szokások alapján a gyakorlatban lévő istentiszteleti rend 3 főcsoportba osztható. Javaslata az, hogy a liturgiát sehol ne mellőzzék. Sajnálatos, hogy a bányakerületi közgyűlés által megállapított istentiszteleti rend, melyet a kerület az egyetemes gyűlésihez és a többi egyházkerülethez is áttett, máig sem lépett életbe. A liturgiái bizottság munkája. A bányai egyházkerületnek az istentisztelet egyesítését célzó törekvésére 1910-ben az egyetemes közgyűlés jkve 162. pontjában kimondta, hogy „az istentiszteletek egyenlővé tétele ügyének tárgyalásába nem bocsátkozik, az egyetemes Agenda készítésére vonatkozó javaslatot pedig kiadja konkrét javaslat tevése céljából a püspöki karnak." A következő évben már jelentik, hogy az Agenda magyar részének szerkesztését Gyurátz Ferenc, a német részét Scholtz Gusztáv, a tót részét pedig dr. Baltik Frigyes püspök vállalta. Az 1913. évi gyűlésen azt jelentették, hogy az Agenda magyar, német és tót zenei része elkészült, a szövegnek azonban csak a német része van meg. Az egyetemes gyűlés 300 koronát szavazott meg a próbafüzet kiadására. A későbbi években osak aTról olvasunk, hogy a jelentések szerint a munka folyamatban van. Csak 1918-ban jelentik, hogy a magyar szöveg kész és két kötetben kiadható volna, ha a nyomasztó gazdasági viszonyok megengednék. A német Agendára egyelőre nincs szükség, mert a jelen szükséget a német irodalom fedezi.