Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
VII. Bárány György mint lelkipásztor, esperes, egyház-szervező és egyházkormányzó
89 nyílt ajkuk, mégis nagyon szerették hűséges, fáradhatatlan papjukat, Ha nem így lett volna, nem ajándékozták volna meg 1742. önként a „papszigettel." Bárány mint olyan lelkipásztor, ki tudatában volt annak, hogy első sorban Istent szolgálja s kell szolgálnia, az emberektől nem rettegett. Mint lelkipásztor Bárány György gyülekezeteiben nagy gondot fordít az ifjúság pásztorolására, oktatására és nevelésére. Nemcsak a nagyoknak, hanem a kicsinyeknek is hűséges gondozója volt. A szülőket is figyelmezteti gyermekeik hűséges gondozására. Mint a reábízott nyáj hűséges gondozója Bárány felismerte a személyes lelkigondozás és beteglátogatás fontosságát. Különösen inti szolgatársait, hogy az „ordinatióban" reájuk bízott „curam individualem"-et „mely a ministcriumnak lelke volna, félre ne tegyék." Elitéli az olyan lelkipásztorokat, akik nem ismerik nyájuk lelkiállapotát, a tudatlanokat nem tanítják s a betegeket nem gyógyítják, az erőtleneket nem gyámolitják, hanem csak az Űrnapján mutatnak egy legelő mezőt, amellyel élni sem tudnak s a többit abbahagyják, „Megelégednétek-e ti vele — kérdi Bárány — ha a ti pásztoraitok a ti szegény juhaitokat csak kivernék a mezőre s osztán alunnának és a juhokkal nem gondolnának." 3) Sürgette Bárány György a házi áhitatosságok tartását. Ezért megkívánja, hogy minden háznál legyen Biblia, vagy legalább is Újtestamentum. Ajánlja imádságos könyveknek, énekeskönyveknek, valamely öreg (nagy) katechizmusnak, póstillának és Arnd „az igaz keresztyénségről" irott könyvének a beszerzését. 4) Felismerte Bárány a szórványgondozás fontosságát is, Azokat a lelkészeket, kiknek nagy szórványaik vannak, buzdítja, hogyha „mikor egészséges vagy beteges embereket látnak, azoknak lelkekre annál szivesebben szóljanak és tanítással őket oktassák, serkentsék és vigasztalják." 5) S amire lelkésztársait buzdította, azt Bárány maga is hűséges szorgalommal cselekedte. Mint lelkész Bárány sohasem nézte és kereste a maga hasznát. Sohasem kereste a jól jövedelmező állást, hanem ment oda, ahová legjobb meggyőződése szerint az isteni gondviselés hívta. Otthagyta Nagyvázsonyi 1718. és lejött Gyönkre, Tolnába, teljesen 3) Payr S. Egyhtört. monogr. I. 134. 1. 4) Payr S. Egyhtört. monogr. 135. 1. 5) Payr S, Egyhtört. monogr. 134. 1,
