Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
VII. Bárány György mint lelkipásztor, esperes, egyház-szervező és egyházkormányzó
90 .rendezetlen viszonyok közé s 13—14 szegény jobbágycsaládnak lett .a papja, hogy szét ne oszoljék a pásztor nélkül való nyáj. G.yönköt egy év alatt lábra állítván, elfogadja az akkor még csak talán százegynéhány (1722-ben is csak 192 lélekből áll) lélekből álló györkönyi gyülekezet meghívását s azt szervezi meg. Majd 1722-ben 8 magyar családdal átmegy a lőrinci pusztára s ott kezd új gyülekezet alapításába. Mindig csak az egyház érdeke lebegett szeme előtt, sohasem az önérdek. Joggal mondja róla János fia: Az Ábrahám hite Ő benne nyilván volt, Isteni hivatal mihelyen hozzászólt, A helyre, amelyet nem tudott, elindult, S reménység ellen is munkát tett, míg kimúlt.") S Bárány mint lelkipásztor nemcsak intett, buzdított és követelt, hanem mindenben jó példával maga járt elől. Híveinek és szolgatársainak nemes példát adott szigorúan puritán, erkölcsös életével. Erkölcsi tisztaság cselekedetben és szóban, komolyság, alázatosság és szerénység, önmegtagadás, mértékletesség, nyugodt bölcseség és előrelátás s az emberekhez való jóakarat voltak hivatásbeli hűsége mellett lelkipásztori jellemének legszebb vonásai. Szerette a békességet. Györkönyből is a magyar és német hívek között uralkodó viszály és háborúság készteti távozásra. Igazi keresztyén értelemben vendégszerető volt. Házában mindig szíves vendégszeretetre találtak szegények és árvák, elhagyottak és üldözöttek, idegenek és rokonok egyaránt. Mély tudással és képzettséggel rendelkező theologus volt. Szerénysége és alázatossága mellett nagy erkölcsi erő és bátorság jellemezte. Nem félt sem a nagyoktól és hatalmasoktól, sem a veszedelmektől. „Nem futott, sőt egy lépést ki nem állott a szenvedés elől, sőt alája szállott." 7) Belső lelki tisztaságának megfelelő volt külső megjelenése· ο Kegyességgel fénylett szeme tekintete, szennyesség nélkül volt tiszta öltözete." 8) l,„ . Jellemezte még Bárányt keresztyén bőkezűsége, melyet szerény jövedelme mellett is állandóan gyakorolt. Csendes, szelidszavu volt a jó Bárány, de „kemény feddőlődő" és „mennyütő kő",, ha bűnt kellett ostorozni és feddeni. 0) Példás volt Bárány esperes családi élete hűséges hitvesével, 7) Egyhtört. eml. 363. 1. 8) Egyhtört. eml. 363. 1. 9) Egyhtört. eml. 364. 1.
