Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

I. Szenicei Bárány György élete

I. Szenicei Bárány György élete, a. Bárány György származása és ifjúsága. Szenicei Bárány György, a pietista theologiai irány e kiváló magyarországi képviselője, az 1713. alakulni kezdett Tolna-baranya­somogyi egyházmegyénknek megalapítója, atyja és első esperese a sopronmegyei Beledben 1682. vagy 1683-ban magyar nemesi családból született. Családja nemesi előnevét bizonyosan a nyitra­megyei Széniétől (később Szenásfalu) kapta. Ez volt a család ősi fészke és birtoka. Szeniczey Pál katonatiszt (1779 - 1825) naplója szerint a Bárány-család ősei közül a magyar nemességet János, Pál és György testvérek kapták 1626-ban II. Ferdinándtól s 1635 okt. 2-án hirdették azt ki Nyitramegye közgyűlésén. Szenicen és Berencen volt birtokuk'). Más feljegyzés szerint „Bárány Ferenc, Miklós és János testvéreknek II. Ferd. Bécs 1628 nov. 22, armales litterae adatott s 1631 Exaudi vas. után 3. Nyitrán a megyegyűlésen kihirdettetett" 2) A Bárány-családra vonatkozólag még a következő adatok ismeretesek. 1659-ben Bárány Márton és felesége, Hurouich Dorottya Nyáry Lajostól Szenicén egy házat és egy Dyla nevü szántóföldet szereznek 3). 1756. nov. 10-én, 1757. jan. 19-én és 1763. okt. 10-én Győrmegyétől kap a Bárány-család nemesi bizonyságleveleket, melyeket 1765. április 26-án és 1803. máj. 4-én Tolnavárme­gyében hirdetnek ki 4) 1820. márc. 10-én a Bárány-család Tolna­1) D. Payr S. Források és adatok c. kézirata, Sopron II. K. 390. 1. 2) Sopron városi levéltár kat. 427. 1. D. Payr S. i. kézirata II. 390. 1. 3) Nemz. Múz. Törzsanyag. Daróczy Zoltán, Nemesi évkönyv 1925-1926 évf. 274. 1. 4) Tolnavárm, jzőkve 1765, 453. 1. Daróczy Zoltán e. m. 274. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom