Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
I. Szenicei Bárány György élete
8 vármegyétől nyer nemesi bizonyságlevelet, melyet 1841. nov. 20-án Pestmegyeben mutatnak be. Daróczy Zoltán szerint ekkor igazolják a Bárányok hogy a „Báránynév" csak „ragadvány név" s igazi nemesi nevük a „Szeniczey" név. Az utóbbi nevét használja ettől az időtől fogva a család 5). Több mint valószínű azonban, hogy a Szeniczey-ek ősi családi neve a „Bárány"-volt, miután ez a név már a XVI. században is szerepel a felvidéki evang. egyház történetében. Bárány György néven már 1554. tanul egy magyar ifjú Melanchton Fülöp rektorsága idején a witenbergi egyetemen, kiről nincs kizárva, hogy Bárány György esperesnek valamelyik elődje volt 6). A Bárány-család később használt címere: kék mezőben, zöld pázsiton jobbramenő eziístszinü bárány, felemelt jobb lábával hosszúnyelü vöröskeresztes fehér zászlót tart (néha vörös zászló fehér kereszttel), jobbról aranyfélhold, balról hatágú aranycsillag. Sisakdisz: a pajzsalak. Takarok: kék-arany, vörös-ezüst. Néha a családi címerben a bárány helyett vörös mezőben zöld pázsiton ágaskodó aranyoroszlán szerepel, mely jobbjában görbe kardot tart 7). A családra vonatkozó feljegyzések szerint Bárány esperes édesatyja, György (II.) 1629 körül született (1629. vagy 1631.) a családi birtokon, tehát Szenicen vagy Berencen. A már említett Szeniczey Pál naplófeljegyzései szerint tótul beszélt s magyarul csak törve. Résztvett a törökök elleni háborúban. Rokona, Szeniczey István veszprémi püspök eleinte téritette, majd üldözte. Ezért elbujdosott és igy került a sopronmegyei Beledre, elvette az itteni Takáts-család egyik leányát, kinek birtokán gazdálkodva békén élt 1691-ig. Daróczy Zoltán szerint 1689 körül halt meg. Állítólag magas, száraztermetü férfiú volt. Tőle származott Bárány György (III.) esperes, ki korán árvaságra jutott s semmi vagyona nem maradt. Egy ideig Énesén Milinarik Jeremiásnál és nejénél, Borbély Évánál nevelkedett, majd Győrbe került iskolába*), 5) U. o. 6) Hornyánszky, Beiträge. 253 stb. 1., I. S. Wébety Nachrichten, LeipszigOfen, 97. 1. 7) Daróczy Zoltán, Nemesi évkönyv 1925-1926. évf. 275. 1. 8) D. Payr S. i. kézirata,' Daróczy Z. í. m. 274, 1. családfa.
